Történelem
A Kínai Panda aranyérme-sorozat 1982-ben jelent meg először, és különlegességét az évente változó érmekép adja, amely tovább növeli az érmék gyűjtői értékét. A nemzetközi befektetők szélesebb körének megszólítása érdekében Kína 2016-tól a korábban használt troy uncia helyett metrikus, grammban meghatározott súlyegységekben kezdte kibocsátani a Panda érméket. Ez a változás igazodik a nemzetközi mértékegységrendszerhez, és megkönnyíti az érmék értékének kiszámítását a világ különböző részein élő befektetők és gyűjtők számára.
A Kínai Panda aranyérmék nemcsak befektetési célra alkalmasak, hanem egyedi megjelenésüknek és korlátozott példányszámuknak köszönhetően a gyűjtők körében is rendkívül népszerűek. Ezek a tulajdonságok idővel akár az érmék értékének növekedéséhez is hozzájárulhatnak. A sorozat minden évben megjelenő új kiadása a kínai művészet és a modern érmeverési technológia fejlődését tükrözi.
A Kínai Panda továbbra is a világ egyik legnépszerűbb befektetési aranyérméje, amelyet változatos, részletgazdag megjelenése és hosszú távú értékmegőrző képessége miatt egyaránt nagyra értékelnek a befektetők és a gyűjtők. A folyamatos megújulás és az aprólékos kidolgozás biztosítja, hogy a Panda aranyérmék továbbra is kiemelkedő helyet foglaljanak el a nemzetközi befektetésiérme-piacon.
A Kínai Arany Panda érmék ára és prémiuma
Az Amerikai Sashoz, az Osztrák Filharmonikusokhoz, a Kanadai Juharlevélhez és más jól ismert törvényes fizetőeszközökhöz képest, amelyeket kezdetektől korlátlan mennyiségben vertek fel, a kínai Arany Pandák évi szinten korlátozott kiadásúak. Ez, és az érmén látható, évente változó pandamedve-motívum is hozzájárult ahhoz, hogy jelentős gyűjtői prémiumot szerezzenek a másodlagos piacon. 2014-ben a megnövekedett keresletre a Kínai Központi Bank válaszka az volt, hogy a legnépszerűbb 1 uncia súlyának éves pénzköltségeit évi egymillió darabra emelte, ami az eddigi legmagasabb. Noha a nagyobb kínálat kissé tompította a 2014-es Panda-érmék prémiumát a másodlagos piacon, ez tökéletes alkalom lehet a hosszabb távú befektetők számára, figyelembe véve ezen érmék potenciálját.
A kínai Arany Panda érmék jövőbeni értékének és prémiumának felértékelődését számos meggyőző tény támasztja alá, az első és legnyilvánvalóbb az, hogy ők Kína egyetlen törvényes fizetőeszközű aranyérme. Azt is figyelembe kell venni, hogy 1,35 milliárd kínai létezik, és az egy uncia Arany Panda-érmék jelenlegi pénzverési határát évi 1 millió darabban kell meghatározni, míg az Egyesült Államok lakossága 320 millió, és jelenleg átlagosan 850 000 darabot ver fel az egy unciás Amerikai Arany Sas érme évente. Másodszor, az a jogszabály, amely megengedte az arany szabad piaci árazását, és amely lehetővé tette a kínai polgárok számára a nemesfémbe történő befektetést és kereskedelmet, alig több mint egy évtizede fennállt, így további teret hagyott az arany népszerűségének Kínában. A harmadik ok a kínai Aranypandák Kína szárazföldön történő eloszlására vonatkozik, amely egészen a közelmúltig közvetlen állami ellenőrzés alatt állt, ami azt jelenti, hogy csak a kormányhoz kapcsolt intézmények értékesíthetik ezeket az érméket, ami rendkívül hatástalan és nem eredményez likvid piacot. Ez most megváltozott, így a veretlen kereskedők és a pénzügyi intézmények megkönnyíthetik ezen érmék kereskedelmét. Negyedszer, a kínai kormány összehangolt erőfeszítéseket tesz az aranytulajdon előmozdítása érdekében. Végül, de nem utolsó sorban Kína ma a világ legnagyobb aranyfogyasztója, és a kereslet várhatóan tovább növekszik majd az elkövetkező években, ami tovább elősegítheti a kínai aranypiac likviditását és átláthatóságát. Mindez közvetlenül az Arany Panda érmék előnyeit fogja szolgálni.
2016-ban új korszak kezdődött a Panda-érméknél - a troy uncia (mértékegység nemesfémek mérésénél) szokásos befektetési aranysúlyrendszerét a kínai belső piac kérésére metrikus grammrendszer váltotta fel. Az érmék névértéke változatlan maradt. Tehát jelenleg az érméket 5 méretben adják ki: 30 g, 15 g, 8 g, 3 g és 1 gramm. Mivel a 2015-ös Panda érméket is unciában mérik, valószínűleg az új rendszerre való áttérés miatt már nem szerepel a megszokott súly vagy arany tartalom felirata az érmék felületén.
A kínai Arany Pandák jelölték meg az ország veretlen pénzpiaci liberalizációjának kezdetét
A legtöbb nyugati gazdasággal ellentétben Kína soha nem használt aranyat, hanem inkább ezüstöt monetáris rendszerének elsődleges horgonyaként. Az ezüst alapú monetáris rendszer évszázadok óta szolgálja az országot, ám a nagy depresszió kezdete a kommunizmus 1930-as években kialakult növekedésével együtt arra késztette a hatóságokat, hogy feladják azt a tiszta papírra vonatkozó szabvány érdekében. Az új papírpénz-rendszer támogatása érdekében jogszabályt vezettek be, amely szerint, a forgalomban lévő monetáris ezüst az új papírpénzért cserébe átadásra kerül a hatóságoknak. Az új szigorú szabályok ellenére az ezüst kereskedelme, valamint az aranyból készült ékszerek és régiségek tulajdonjoga továbbra is megengedett volt, bár csak rövid ideig. Az 1930-as évek végén a kínai-japán háború kitörése, valamint a kommunista és a kínai intézmény közötti versengés arra késztette a hatóságokat, hogy tiltsák be a nemesfémek bármilyen formájú vagyonjogosultságát.
Ez a tilalom öt hosszú évtizeden keresztül hatályban is volt, mielőtt a kínai kormány gazdasági és filozófiai fordulatot hajtott végre a belföldi veretlen pénzpiaca vonatkozásában azáltal, hogy 1982-ben és 1983-ban bevezették a kínai arany- és ezüst-Panda-érméket. Ezen évektől kezdve a kínai hatóságok lassan elengedték az 1930-as évek óta bevezetett korlátozásokat. Amellett, hogy az Arany Panda érme az ország nemesfémek piacának és magának a gazdaságnak liberalizációjának a szimbóluma, egyúttal az aranyérmék hosszú távú előállítási tervének finom kezdete is volt, amely az ország modern története során először az új kínai monetáris rendszernek is az áttekintése.
A kínai pandamaci
Az a döntés, hogy az érme fő motívumaként az ikonikus óriáspandát használják, nagy szerepet játszott a kínai Arany Panda érmék sikeres promóciójában. A bambuszevő panda Közép- és Dél-Kína endemikus állata, amelyet a szem és a füle körül lévő fekete foltok jellemeznek. Bájos és békés természete, valamint a kínai nemzeti szimbólumként való státusza ellenére is, a panda medve sajnos nagyon ritka állat. Az erdőirtás és a kereskedelmi célú gazdálkodás miatt a óriáspandák nagy részét elpusztították, így a vadon élő pandák népe néhány becslés szerint csak 2000 egyedre esett vissza. Az elmúlt évtizedben a kínai kormány kiterjedt védelmi erőfeszítéseket tett a panda medve populáció csökkenésének megakadályozására. Habár továbbra is veszélyeztetett faj, úgy vélik, hogy a számuk a legutóbbi években növekedni látszik, ami a faj védelmében tett erőfeszítések sikerét támasztja alá.
A kínai Arany Pandát először 1982-ben, az Ezüst Pandát 1983-ban vezették be, mindkettő azóta folyamatosan gyártásban van - kivéve 1986-at, amikor is nem adtak ki Ezüst Pandákat. A kínai Panda érméket három különböző helyen gyártják:
* Sanghaj Pénzverde 1982-2004
* Sanghaj Pénzverde 1985-1999, 2003-2004
* Sanghaj Guobao Pénzverde 1999-2002, és 2005-től kezdve
A Sanghaj Guobao, mint a Kínai Népbank (Kína Központi Bank) leányvállalata.