Magyar Ferenc József 20 Franc/8 Forint

Történelem

A magyar forint története

A magyar 20 frank / 8 forintos aranyérem a magyar történelem azon szembeszökő része, amikor I. Károly király nagyhatalommá változtatta a Magyar Királyságot. Magyarország már a második évezred elején egy jelentős nemzet volt, a XIV. században I. Károly király uralma alatt földrajzilag Európa második legnagyobb királyságává vált. A csúcspontja a Magyar Királyság nyugati részén az Adriai-tenger partjától a déli Balkán hegységig terjedt, és magába foglalta Kelet-Erdély nagy részét, amelyet ma Románia részének tekintenek. Más szóval, Magyarország ma már csak egy halvány árnyéka korábbi dicsőséges énjének.

A Károly Róbert néven is emlegetett I. Károly, aki úgy olasz, mint magyar származású, az 1300-as évek elején lépett magyar trónra. Uralkodása alatt a Magyar Királyság területileg és gazdaságilag is gazdagodott, és Európa egyik legjelentősebb országává nőtte ki magát. Hogyan teljesítette Károly Róbert mindezt? Nos, politikai és katonai képességei biztosan segítettek az útján, de hatalmának elsődleges forrása, amely lehetővé tette számára a hatékony és sikeres uralkodást, az arany volt.

Uralma idején gazdag aranybetéteket tártak fel és bányásztak a mai közép-szlovákiai hegyvidéki régióban. Ezek a bányák annyira gazdagok voltak a nemesfémben, hogy a Magyar Királyság Európa legnagyobb és a világ egyik vezető aranytermelője lett. A kincstári kasszába a ragyogó nemesfém folyamatos áramlása nagymértékben növelte Károly kormányzási képességét. A hegyekből származó vagyon azonban nem járult volna hozzá az egész királyság jólétéhez, ha Károly Róbert monetáris rendszerének reformja nem alapozta volna meg a magyar aranyforintos érmét.

A 24 karátos florin aranyérme népszerűsége után, amelyet Firenze olasz városállama vert fel és az akkori európai kereskedelemben uralkodó érméje lett, Károly Róbert bevezetett egy hasonló érmét, amelynek súlya és tisztasága ugyanolyan volt, bár kissé eltérő kialakítású. Az új aranypénzt Magyarországon „florentinus” néven emlegették, amelyet végül „forintra” rövidítettek, ezért van jelen a magyar 20 frank / 8 forintos aranyérmén a címlet neve.

Károly Róbert a rengeteg aranybetét közelében lévő nagy bányavárosnak, Kremnicának adott királyi kiváltságokat, hogy a pénzverdéje aranyforintokat állítson elő. A pénzverde az aranyércet kezdte forintokká alakítani, amelyet később elosztottak az egész királyságban. Az aranyforint egyenletessége, a gazdasággal korábban pusztító inflációt is kordában tudta tartani. A forint integritása a kereskedelem fellendüléséhez is hozzájárult, amely a tranzakciók kényelmesebb és biztonságosabb módjának eredményeként is felgyorsult. Számos város és település is javította a költségvetési helyzetet, ami a királyi kasszának is a javát szolgálta a magasabb adóbevételek révén. A királyság növekedésének és gazdagításának elősegítése mellett az aranyforint a választott regionális pénznévvé vált a fizetések rendezésében.

A magyar 20 frank / 8 forintos aranyérme megalapítása

A Magyar Királyság a következő néhány évszázadban lassan beolvadt a Habsburg császárok területébe, amely akkoriban Európa egyik leghatalmasabb királyi családja volt, és az 1800-as évek elejére az Osztrák Birodalom része. Miután Ausztria 1867-ben az osztrák-porosz háborúban vereséget szenvedett, a magyar nacionalisták kihasználták Ausztria meggyengült politikai helyzetét, és részleges függetlenséget biztosítottak Magyarország számára, amely teljes autonómiát biztosított a belügyeiben, de közös külpolitikát folytatott Ausztriával, megalapozva ezzel a kettős monarchia az Osztrák-Magyar Monarchia.

Ismét monetáris ügyeinek irányítása alatt Magyarország 1870-ben bevezette a 20 frank / 8 forintos aranypénzt. Annak oka, hogy az új aranyérmék a 20 frank címletét ábrázolták, az volt, hogy Ausztria három évvel korábban megállapodást kötött Franciaországgal, hogy a Latin Monetáris Unió tagja, amely aztán természetesen Magyarországra is vonatkozott.

Ezt a monetáris uniót eredetileg 1865-ben alapította Olaszország, Franciaország, Belgium és Svájc, és arra tett kísérletet, hogy az egyes országok pénzét egységes egységes valutába egyesítse. Az unió alapító tagjai megegyeztek pénzverésük egységes finomságában és súlyában, amelyet a francia ezüst és arany frankkal egyenlővé tettek, és megállapodtak abban, hogy egymás arany- és ezüstérméit paritáson cserélik, függetlenül attól, hogy az más mintát visel-e. Ez a szabványosítás megkönnyítette és leegyszerűsítette a tagországok közötti kereskedelmet, és vonzó koncepciónak tekintették, ami Ausztria és Magyarország csatlakozásához késztette.

A magyar 20 frank / 8 forintos aranyérmék megkönnyítették az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmét

Az 1870-es évek után és az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia virágzott. Az ipar kibővült, a társadalom művészeti és tudományos szegmensei virágoztak, korszerűsítették az infrastruktúrát, vasúti hálózatokat, folyami csatornákat és kikötőket építettek a kettős monarchia egészében, Magyarország vezető táplálékforrássá vált Európa többi részén, és a Monarchia egésze a világ negyedik legnagyobb gépgyártójává vált. Dinamikus gazdaság volt, amelyben a magyar 20 frank / 8 forintos érme fontos szerepet játszott a kereskedelem megkönnyítésében. A jövedelmek növekedésével és a kereskedelem virágzásával az akkori uralkodó császár neve, Ferenc József (akit ezen az érmén ábrázolnak) természetesen társítva lett a „gazdag/bőség” ideákkal, ennek következtében növelve népszerűségét. Erős, hűséges követőket vívott ki Magyarországon, különös tekintettel a Magyarországgal szembeni pacifista szemléletére: az ország autonóm uralmának megadására.