A kereskedelmi háború hatására az arany ára 3000 dollár fölé emelkedett az elmúlt napokban

Az arany árfolyama a napokban a történelem során először lépte túl a 3000 dolláros szintet. Rövid távon ehhez hozzájárult az eszkalálódó kereskedelmi háború, a geopolitikai feszültségek és az újraéledő gazdasági recessziós félelmek.

A lélektanilag fontos 3000 dolláros szint elérése azt mutatja, hogy az arany továbbra is rendkívül fontos pénzügyi eszköz a bizonytalan időkben. Az elmúlt negyedszázadban az arany több mint 10-szeresére erősödött, ezzel felülmúlva az S&P 500 amerikai részvényindex teljesítményét.

Az arany jellemzően a kritikus időkben érte el a nagy lélektani szinteket. Az 1000 dolláros szintet a 2008-as pénzügyi válság után, a 2000 dolláros szintet a koronaválságban lépték át. A mostani emelkedés fő oka annak tudható be, hogy a központi bankok geopolitikailag feszült környezetben vesznek aranyat, mint semleges tartalékeszközt, amely nem nyitott más országok (főleg az USA) szankcióira.

A gyors áremelkedés kezdetén (2024 eleje) a nyugati befektetők meglehetősen közömbösek voltak az arannyal szemben, de az elmúlt fél évben az európai és az amerikai befektetők is aktívabbak lettek. Az aranyfedezetű, tőzsdén kereskedett alapokba történő beáramlás jó képet ad erről (lásd az alábbi grafikont). Februárban több éves csúcsot ért el, amit részben az is segített, hogy a vámoktól való félelemben az arany nagy mennyiségben költözik Londonból New Yorkba. Ez az egyik oka annak, hogy az arany ára a 3000 USD/oz határon mozgott.

Az arany ára idén már 15 százalékkal emelkedett

A tavaly decemberben a Tavex csoport főelemzője Mait Kraun arról írt, hogy az arany ára 2025 első negyedév végére vagy tavasszal elérheti a 2900-3000 dollár közötti sávot. Az arany február 10-én átlépte a 2900 dolláros szintet és most unciánként 3020 dollár felett mozog már.

Az a tény, hogy az arany ilyen gyorsan túlszárnyalta ezt a mérföldkövet, meglepő, mondja a csoportunk főelemzője. Arra számította, hogy a február végén indult korrekció, amely során mintegy 4 százalékkal estek az árak, kicsit tovább tart. De ahogy mondani szokás, egy emelkedő piacon az ár inkább felfelé okoz meglepetéseket, míg a csökkenő piacon ennek az ellenkezője igaz. Az arany ára két éve egyértelműen emelkedő tendenciát mutat.

Az új évben már 15 százalékkal drágult az arany. Tavaly az arany dollárban számolva 27 százalékkal emelkedett éves szinten.

A kereskedelmi háború eszkalációja

A mostani emelkedésnél a rövid távú képen az aranyat több tényező is támogatta. A legnagyobb hatás itt a Donald Trump amerikai elnök által indított kereskedelmi háború volt, amely az elmúlt hetekben eszkalálódott.

Ugyanis félő, hogy a vámháború lehet az a kiváltó ok, amely végül gazdasági recesszióhoz vezet az USA-ban. Ez viszont megnövelte a kereskedők esélyeit, hogy a Federal Reserve a vártnál gyorsabban csökkenti idén a kamatokat. A kamatok csökkenése általában pozitív hatással van az arany árfolyamára.

Március elején új vámok léptek életbe a mexikói, kanadai és kínai árukra. Ezt követték az ellenintézkedések, Kanada és Kína saját vámot vetett ki és az Európai Unió szintén új vámokkal válaszol az Egyesült Államoknak.

A vámtarifák olyanok, mint a kétélű kard – egyrészt megszorítják a gazdaságot, másrészt inflációt okoznak. Ha mindkét éle már nagy fájdalmat okoz, a Federal Reserve nehéz helyzetbe kerül, mivel a kamatcsökkentés fokozza az inflációt. Ám ha nem csökkentik a kamatlábakat, akkor a gazdasági recesszió kellemetlenül mélyülhet. Ez hozzájárulhat egy stagflációs környezethez, ahol a gazdaság nem növekszik, de az infláció továbbra is magas.

Európa új védelmi terve újabb löketet adott az aranynak

Az aranyár márciusi emelkedésében szerepet játszott Trump és az ukrán elnök február 28.-ái a Fehér Házban zajlott találkozása is. Erre gyorsan reagáltak az európai vezetők, akik véleményük szerint már nem számíthatnak az amerikai katonai segítségre. Az Európai Bizottság 800 milliárd euró védelmi beruházási tervvel állt elő.

De honnan lesz rá a pénz? Mint mindig, most is az államadósságok növekedésétől és ezért végülis a pénznyomtató gépből… Azonban minél nagyobb a költségvetési hiány, annál vonzóbb az arany a befektetők számára. Az európai országok költségvetésére már most is komoly nyomás nehezedik, az új adósságok pedig tovább rontanak a helyzeten.

Az európai országok kötvénypiacai meredek eséssel reagáltak a döntésre. A német 10 éves államkötvények árfolyama március 5-én a berlini fal leomlása óta a leggyorsabb ütemben esett. Ha a kötvények ára csökken, nő az államnak az új hitel után fizetendő kamata, az adósságterhek növelése pedig egy lépéssel közelebb visz az államadósság-válsághoz.

Hogyan tovább?

Tavaly májusban az arany középtávú (6-24 hónapos) árcélját 2800-3000 dollár unciánként határozta meg a Tavex csoport főelemzője. Mára átléptük ezeket a szinteket és jelenleg rendkívül nehéz új előrejelzéseket készíteni.

Egyrészt az arany már sokat drágult az elmúlt néhány évben – még 2022 novemberében 1616 dollárba került egy uncia arany. Másrészt az áremelésnek rendkívül jó és megalapozott okai is voltak, amelyek az elmúlt néhány évben nem változtak. Inkább még több oka lett az emelkedésnek.

Nagyon nehéz középtávú előrejelzést készíteni, de hosszú távon az arany 2030-ra Mait Kraun becslése szerint 6000-7000 dollárra mozdulhat el. Az áremelkedés ebben az évtizedben valószínűleg hasonló lesz a 2001-2011 közötti időszakhoz, amikor az arany ára körülbelül hétszeresére nőtt. Ha a 2015-ös árbázist (1060 USD) tekintjük a ciklus kiindulópontjának, akkor az ezzel egyenértékű növekedés adja meg ezeket az árcélokat.

Ezt támasztja alá az inflációs környezet, az őrült mértékű államadósság, a költségvetési hiány és az egyre fokozódó geopolitikai polarizáció