Árértesítés hozzáadása

Az arany ABC-je: A leggyakoribb kifejezések, ha aranyról beszélünk

Közzétéve Kirli Ausmees által Hírek kategóriában ekkor: 03.10.2022
Aranyár (XAU-HUF)
784 503 HUF/oz
  
+ 9 935 HUF
Ezüstár (XAG-HUF)
9 111 HUF/oz
  
+ 95 HUF

Az arany a társadalom történetének kezdetétől egészen napjainkig fontos szerepet tölt be az emberi életben, értéke egyediségének köszönhetően a jövőben tovább emelkedhet.

Meglehet, hogy nap mint nap észre sem vesszük, de az aranyat egyaránt használják a köznyelvben az érték leírására, például egy szeretett személyre vagy szeretett dologra utalva, valamint a valódi pénzértékkel bíró tárgyak értékelésére.

Valószínűleg mindenki elgondolkozott már valamikor az arany természetén, de megrekedt valamelyik kifejezés jelentése vagy zavaró folyamata miatt. A valóságban azonban az arany világának megértése meglehetősen egyszerű. Elég csak néhány alapvető kifejezést megérteni. Tehát ebben a cikkben tisztázni fogjuk az aranyról szóló főbb kifejezéseket.

Mit jelent a „tiszta arany”?

A tisztaság nem jelent mást, mint az adott ötvözet tiszta aranytartalmát, amelyet általában karátban mérnek. A karátszám azt jelzi, hogy a tiszta arany hány részt tesz ki a megfelelő ötvözetből. Minél kisebb a karátszám, annál több más fémet kevertek az ötvözetbe, és fordítva.

A lehető legmagasabb karátszám aranyban a 24 – ez a „tiszta” aranyat szimbolizálja. Gyors számítás alapján láthatjuk, hogy például a 12 karátos arany 50% aranyat tartalmaz, aminek a fennmaradó felét néhány más fém teszi ki, amelyeket szándékosan adnak az ötvözethez, hogy elérjék az adott terméknek megfelelő tulajdonságokat. Az aranyötvözetek leggyakoribb adalékai a réz, ezüst, nikkel, palládium és cink.

A tisztaságot azonban még könnyebben fejezi az aranyminta – bizonyára Ön is észrevett már háromjegyű számokat az aranytárgyakon. A 999-es arany fokozat azt jelzi, hogy az adott ötvözet 99,9% aranyat tartalmaz – ez a legmagasabb minőségű, vagyis a lehető legtisztább arany. A világon előállított legtisztább arany mintája 99,999% – a Kanadai Királyi Pénzverde például ilyen aranyból készít befektetési termékeket.

Aranyminta formájában tehát ez egy százalék, amely megmutatja, hogy a megfelelő ötvözet hány százaléka tiszta arany. Az arany ékszerekben nagyon elterjedt 585-ös fokozat azt jelzi, hogy a termék 58,5%-ban tiszta aranyat tartalmaz.

De miért nem lehet 100%-os a tiszta arany? Ennek oka az a tény, hogy a kohók adott körülményei között szinte lehetetlen 100%-ban eltávolítani mindenféle adalékanyagot, amellyel az ötvözet kapcsolatba kerülhetett. Ezenkívül más adalékanyagok töredékére van szükség ahhoz, hogy az ötvözet a kívánt tulajdonságokat, például szilárdságot biztosítsa.

Aranyminta esetén érdemes megjegyezni, hogy a minta vagy ötvözet aránya nagyban függ az aranyszemcse funkciójától. Nem mondhatjuk, hogy egy minta rosszabb vagy jobb. Azt mondhatjuk, hogy egy termékben több vagy kevesebb arany van, mert a termékeket úgy tervezték, hogy különböző funkciókat töltsenek be. (pl. ékszer)

Emiatt nem találkozunk például 999-es arany fokozatú ékszerekkel vagy érmékkel. Mert az ilyen tiszta arany túl puha az értéktárgyakhoz, az ilyen aranyból készült ékszerek és pénzérmék pedig nem tartanák meg formájukat.

Így az ékszerdobozokban gyakran találunk arany ékszert 375 proof vagy 9 karátos, 585 proof vagy 14 karátos és 750 arany proof vagy 18 karátos arany ékszerrel. Az érmék esetében a szokásos minták a 900 és a 916.

Elgondolkodtató kérdés: egy például 375-ös proof, vagy 37,5%-os aranytartalmú gyűrűt lehet-e még aranygyűrűnek nevezni, ha figyelembe vesszük, hogy a termék nagy része valamilyen más fém? Vagy nevezzük például rézgyűrűnek, mert a termék 62,5%-a réz?

Az arany tömegét más nemesfémekhez hasonlóan troy unciában (Oz) mérik, amit gyakran összetévesztenek a standard unciával. Egy troy uncia esetében 1 egység 31,10347 grammot jelent, egy szabványos unciánál a gramm megfelelője körülbelül 10%-kal alacsonyabb, vagyis 28,34 gramm.

Érdemes tehát megjegyezni, hogy a legtisztább arany 24 karátos, azaz 999-es. Az aranyminőség mindig a termék funkciójához kapcsolódik, az aranyszemcsék tömegét pedig általában troy unciában adják meg.

Mi az a befektetési arany?

Most, hogy az arany tisztaságának és értékének meghatározásának természete egyértelmű, felmerülhet a kérdés, mit lehet tenni a legtisztább arannyal? Vagyis a 999-es arannyal. A „tiszta” aranyat csak az ötvözetekhez adják, vagy más funkciói is vannak?

Az ilyen aranyat, amelynek funkciója az érték tárolása, befektetési aranynak nevezzük. Általában tiszta aranyból vernek és öntenek különféle érméket, aranylapkákat és rudakat amelyeket általában kapszula vagy laminált csomagolás véd. A csomagolás célja, hogy megvédje a terméket a külső fizikai hatásoktól.

Az aranyat nem fenyegetik különösebben a vegyi anyagok, mivel az arany nagyon inert anyag, és nagyon kevés más anyaggal lép reakcióba. A befektetési termékek eredeti állapotában tartása fontos az arany befektetési termék tulajdonságainak megőrzése érdekében.

Az aranyérméket és -rudakat befektetési céllal szerzik be, és általában azzal a szándékkal, hogy biztosítsák és megőrizzék vagyonukat. Emellett a vagyon értékének megőrzése is fontos szerepet játszik.

A befektetők gyakran tőkéjük 5-30%-át fizikai aranyba helyezik, hogy szétosszák a kockázatot és garantálják az eszközök megőrzését.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a befektetési arany áfamentes az egész Európai Unióban.

Hogyan lehet az arany virtuális?

A fizikai vagy befektetési arany mellett gyakran esik szó a virtuális aranyról is. Ez általában az úgynevezett papíraranyat jelenti, azaz a tőzsdén és más platformokon forgalmazott aranyalapok egységeit, aranybányák részvényeit vagy egyéb befektetési eszközöket, amelyek nem kézzelfoghatóak, hanem virtuálisak – kódsorok és pixelek. Így a befektetőnek lehetősége van virtuális csatornákon keresztül is aranyba fektetni.

A fizikai arany azonban továbbra is biztonságosabb befektetési lehetőség. Miért? A fizikai arany megkülönböztető jegye, hogy kizárólag a tulajdonos birtokában van, ami nagyobb biztonságot és teljes ellenőrizhetőséget biztosít a vagyona felett. Ráadásul egyes válságforgatókönyvek megvalósulásakor az arany birtokosa sokkal operatívabban és önállóbban tudja realizálni vagyonát, illetve szükség esetén elszállítani azt.

Miért „törtarany”?

A törtarany minden olyan fizikai arany, amely elvesztette kereskedelmi megjelenését vagy funkcionalitását. Az ilyen aranyat általában finomítókba küldik újraolvasztásra. Az aranyhulladék legjellemzőbb példái a különféle régi arany ékszerek és a fogászati ​​arany. Az ilyen aranytárgyak mintái általában 375, 585, 750, aranyfogak esetében pedig 800 és 830.

Az aranykereskedők és zálogházak együtt vásárolják meg az aranyat a grammonkénti ár alapján minta szerint. A kisvállalkozásokban a minták vizsgálatának leggyakoribb módja az aranytartalom savak segítségével történő meghatározása. A tárgy próbakő tetejére vékony aranyréteget kaparnak, és különböző koncentrációjú savakat adnak hozzá. Az elsődleges trükk az, hogy maga az arany (Au tiszta formájában) nem oldódik fel az elsőként használt sav (salétromsav-oldat) hatására – az ötvözetben lévő többi fém oldódik fel először.

Ezért ha a kőre karcolt réteg teljesen feloldódik, az nem arany. Ha az első vizsgálat után a kőre kapart réteg nyoma megmarad, a mintát további vizsgálatnak vetik alá különböző koncentrációjú sósav és salétromsav keverékével a minta meghatározásához.

Mit mutat a spread?

Az aranytárgyak ára mellett gyakran találhatunk egy sort az angol spread szóval. A spread az arany vételi és eladási ára közötti különbség. Vegyünk egy példát: minél kisebb a spread, annál kevésbé kell a befektetőnek az arany árfolyamának emelkedésére várnia, hogy befektetésével nyereséget termeljen. Például, ha a spread 4%, a befektetőnek 4%-os arany piaci áremelkedésre van szüksége ahhoz, hogy a befektetéssel profitot termeljen.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van egyáltalán szükség erre a spreadre, és miért nem lehet piaci áron megvásárolni a fizikai aranyat. Az a felár, amellyel egy adott termék ára eltér a világpiaci ártól, többnyire az előállítási és szállítási költségből, kis részben abból a díjból adódik, amelynek terhére az aranykereskedő megkeresi a hasznát. Enélkül a fizikai arannyal való kereskedés üzleti modellje nem működne.

Elgondolkodhat azon is, hogy a különböző tiszta arany termékek miért különböznek egymástól. Hiszen az arany az arany és hirtelen az egyik termék vételi és eladási ára között 4%, a másiké pedig 15% a különbség?

Az eltérések elsősorban a gyártási és szállítási költségekből adódnak. Egy 100 grammos terméknél sokkal olcsóbb egy grammot előállítani, mint ugyan ezt egy 1 grammos terméknél. Ez egyben drágább termékké is teszi az 1 grammos lapkát vagy rudat a befektető számára.

Emellett a spread-et az ellátási lánc hossza is befolyásolja. Ha az aranykereskedőnek lehetősége van közvetlenül a gyárból rendelni a termékeket, akkor az ellátási lánc minimális, ami az olcsóbb árban is megmutatkozik.

Ha sok láncszem és közvetítő van az ellátási láncban, akik mind haszonra vágynak, akkor a termék kiskereskedelmi ára is magasabb lesz. A spread alkalmazásának szükségessége azonban általában abból adódik, hogy az arany világpiaci ára folyamatos mozgásban van, ami azt jelenti, hogy ezen a piacon nem lehet fix áron kereskedni.

Aranyár (XAU-HUF)
784 503 HUF/oz
  
+ 9 935 HUF
Ezüstár (XAG-HUF)
9 111 HUF/oz
  
+ 95 HUF

Ez is érdekelheti