Amerikai nagybank: Cseréljen kötvényeket nyersanyagra!

Az egyik legnagyobb amerikai bank, Bank of America, aminek az alelnöke és európai vezérigazgatója a napokban Magyarországra is látogatott, stratégái úgy gondolják, hogy itt az ideje kötvényeket nyersanyagra váltani, mert a magas inflációs időszak még sokáig kitart.

A befektetési világban, különösen az Egyesült Államokban, évtizedek óta sok szakértő olyan klasszikus befektetési struktúrát ajánl, ahol a befektetett pénz 60 százalékát részvényekbe, 40 százalékát pedig fix kamatozású eszközökbe (főleg kötvényekbe, különösen államkötényekbe) fektetik be.

A négy legnagyobb amerikai bank egyike, a Bank of America stratégái azonban azt mondják, hogy a 2020-as években ez talán már nem a legjövedelmezőbb stratégia az ilyen befektetéseknek. Szerintük a befektetőknek érdemes inkább nyersanyagra váltani kötvényeket, mert azok áremelkedése hosszú távú ciklusa még csak most kezdődik.

Elemzők szerint a magas infláció hosszú távú lesz, emiatt a nyersanyagok ebben az évtizedben jobb hozamot kínálnak, mint a kötvények. „Az árucikkek bikapiaca (emelkedő piac) még csak most kezdődik” – mondta Jared Woodard és Michael Hartnett. “Ez az eszközosztály a 2020-as években jobban teljesít majd, mint a kötvények.”

A nyersanyagárak enyhültek a 2022-es csúcsok után, mivel a piacok egy esetleges globális gazdasági visszaesés és a kínai gazdaság lehűlése miatt aggódnak. A nyersanyagárakat tükröző S&P GSCI index azonban így is 64 százalékkal nőtt 2020-as mélypontjához képest. Ez azt jelenti, hogy a nyersanyagok éves hozama 10-14 százalék körül alakult ebben az évtizedben.

Elkezdődött a magas infláció korszaka

“A nyersanyagárak hosszú távú emelkedése még csak most kezdődik, mivel az adósságszint, a nemzeti költségvetési hiány, a demográfia, a deglobalizáció, a mesterséges intelligencia és a zéró emissziós politika mind inflációt okoz” – mondták a BofA stratégái.

Bár az infláció üteme a 2022-es csúcsokhoz képest mind az Egyesült Államokban, mind Európában visszaesett, a BofA stratégái az infláció újabb felgyorsulására számítanak, amit a fent említett tényezők is felerősítenek majd. Kiemelték, hogy a 2000-es és 2010-es években az infláció a globalizáció és a technológiai fejlődés miatt 2% körüli volt. Ez azonban hamarosan megváltozhat, és a 2000-es évek előtt tapasztalt 5 százalékos éves infláció ismét normálissá válik.

“Ezen trendek megfordulása azt jelenti, hogy strukturálisan az infláció 5 százalékra fog visszatérni” – mondta Jared Woodward. A fogyasztói árindex 3,4 százalékkal emelkedett 2023-ban, júliusban pedig 2,9 százalékos volt az árnövekedés az Egyesült Államokban éves összevetésben.

Kötvények helyett nyersanyag

Mindez azt jelenti, hogy a nyersanyagok jobb eszközosztályt jelentenek a jellemzően kötvényekbe fektetett eszközök 40 százalékának allokálására.

Bár a nyersanyagok ára összességében mintegy egy százalékkal lejjebb került idén, a nemesfémek nagyon jó teljesítményt nyújtottak. Az arany ára idén körülbelül 21 százalékkal, 2022 eleje óta pedig 35 százalékkal emelkedett, az aranyár utóbbi rekordokról bővbben itt írtunk. Az infláció üteme 2022 elején lendült fel.

Mait Kraun, a Tavex csoport elemzője:         

Nagyjából egyetértek a BofA stratégáival – úgy látom, hogy ez az évtized a nyersanyagok évtizede és az áremelkedés lehet, még a 2030-as évekre is kiterjed. Számos nyugati ország, Japán és Kína magas adósságszintje jelent majd nagy problémát a következő években, ami a kötvénypiacra is nagy hatással lesz. Nagyon gyors geopolitikai polarizáció is zajlik és a világ deglobalizálódik. Hosszú távon egyre több tőke kerül a kötvényekből a nyersanyagokba, mert ezek nyújtják a befektetők számára a legjobb védelmet az inflációs környezetben.

Szerintem nagyon valószínű, hogy a következő 12 hónapban valamiféle gazdasági depresszió vagy válság lesz a nyugati világban, ami átmenetileg az nyersanyagok áresését is hozhatja. Ez azonban nem téveszthető össze a nyersanyagok hosszú távú trendjével, ami egyértelműen felfelé mutató tendencia. A nyersanyagárak közelgő csökkenése rendkívül jó piaci belépési pontot jelenthet arany, ezüst, réz és egyéb nyersanyagok, valamint bányászati ​​részvények vásárlására.

A gazdasági visszaesések idején a nyersanyagok általában – legalábbis átmenetileg – olcsóbbakká válnak, amint azt a 2008-as és a 2020-as válság után is láthattuk. Mivel véleményem szerint ciklikusan az alapanyagok hosszú távú emelkedési ciklusba kerültek, rendkívül valószínű, hogy a válságot az alapanyagok igen gyors, évekig tartó drágulása követi. Olajat önt a tűzre a jegybankok és a kormányok reakciója a következő válságra, amit nem nehéz megjósolni – ezúttal is a kormányok még mélyebb mínuszba engedik a költségvetéseket, a jegybankok pedig elkezdik a pénznyomtatás új körét. Az ilyen környezet általában nagyon támogatja a nyersanyagpiacot.

Véleményem szerint a válság utáni környezet nagyon hasonló lesz az 1970-es évekhez, amikor a nyersanyagárak hatalmasat emelkedtek – például az olaj ára egy évtized alatt 2 dollárról 40 dollárra, az arany unciankénti ára kevesebb, mint egy évitized alatt 35 dollárról több mint 800 dollárra emelkedett. Alább látható az arany éves hozama 1971 óta, amikor a világ felhagyott az aranystandarddal.