Az arany iránti kereslet tavaly elérte a 11 éves csúcsot a jegybankok hozzájárulásával

Az arany iránti kereslet 2022-ben elérte a 11 éves csúcsot. A World Gold Council (WGC) szerint ezt erősítették a központi bankok „kolosszális vásárlásai”, valamint a lakossági befektetők aktív érdeklődése a befektetési arany iránt.

Az éves aranykereslet +18 százalékkal 4741 tonnára ugrott. Ez nem tartalmazza az OTC (over-the-counter) tranzakciókat. Ez 2011 óta a legmagasabb kereslet, a negyedik negyedévben pedig a kereslet elérte a rekordot, a 1337 tonnát.

A világ jegybankjai különösen szorgalmasan vásárolták fel az aranyat – tavaly összesen 1136 tonnát szereztek be, ami 1967 óta a legmagasabb adat. Az 1950 óta gyűjtött adatok szerint pedig a vásárolt mennyiség a második legnagyobb. Az előző évhez (2021) képest +150 százalékkal több aranyat vásároltak

.

Az arany iránti kereslet a 2011-es rekord közelébe ugrott. A jegybanki vásárlásokat pirossal, a fizikai beruházási igényt lilával, az ékszerigényt pedig világoszölddel jelöljük). Forrás: WGC, Metals Focus.

Geopolitikai feszültségek és tomboló infláció

“A geopolitikai feszültségek és a magas infláció volt az arany vásárlásának és birtoklásának fő oka” – írja jelentésében a WGC. A jegybankok érdeklődése megnőtt az arany iránt, mert tudják, hogyan véd a nemesfém a válságok ellen, és hogyan tartja meg vásárlóerejét hosszú távon. ” Így nem meglepő, hogy a geopolitikai bizonytalansággal és a rohamos inflációval jellemezhető évben a jegybankok elkezdték növelni vásárlásaikat.”

Legutóbb, amikor a központi bankok ennyi aranyat vásároltak, az amerikai dollárt arany fedezte. Az 1944-es Bretton Woods-i Konferencián felállított aranystandardot 1971-ben az amerikaiak feladták, ugyanis a magas szociális költségek és a vietnami háború annyival több pénz termelését kényszerítette ki, hogy azt már nem lehetett teljes mértékben arannyal garantálni.

„A központi bankok vásárlásai azt mutatják, hogy az arany továbbra is nagyon fontos eszköz a monetáris rendszerben. Bár az arany mögött már nem állnak valuták, továbbra is tartják. Miért? Mert ez egy igazi érték” – mondta Juan Carlos Artigas, az Arany Világtanács kutatási vezetője a Kitco Newsnak.

Azt nem tudni, hogy pontosan ki vásárolja meg az aranyat

A jelentés szerint a vásárlások többségénél nem tudni, melyik jegybank szerezte be az aranyat. Az év második felében a vásárlásoknak csak a negyede jelent meg, a nagy és rejtett vásárlások hátterében pedig úgy vélik, elsősorban a Kínai Központi Bank áll. Kína tavaly hivatalosan bejelentette 62 tonna arany megvásárlását.

Hivatalosan Törökország vásárolta a legtöbb aranyat – összesen 148 tonnát. Most az ország aranytartaléka eléri az 542 tonnát, ami rekordszint. Törökországban ősszel 85 százalékra gyorsult az éves infláció.

“Ha a be nem jelentett vásárlásokkal kapcsolatos információk napvilágra kerülnek, a számokat módosítani lehet” – mondta a WGC. India, Egyiptom, Katar, Irak és az Egyesült Arab Emírségek is a legnagyobb vásárlók között voltak. A fejlett országok jegybankjai közül kevés volt a vevő, de nagy eladók sem voltak.

A központi bankok 13 éve nettó aranyvásárlók (a vásárolt mennyiség nagyobb, mint az eladott mennyiség).

A beruházási kereslet nőtt

Az arany iránti befektetési kereslet az egy évvel ezelőttihez képest +10 százalékkal, 1107 tonnára nőtt. Tavaly az arany tőzsdén kereskedett alapokból (ETF) is kiáradt arany, de kevesebb, mint 2021-ben.

Az ékszerek iránt -3 százalékkal, 2086 tonnára esett vissza a kereslet 2022-ben. A kereslet különösen az év végén esett vissza, amikor a novemberi mélypontok után az arany ára rohamosan emelkedni kezdett.

Az aranykínálat tavaly +2 százalékkal, 4755 tonnára nőtt. A bányatermelés 3612 tonna volt, ami az elmúlt négy év legmagasabb értéke.

A tavalyi keresletet nehéz felülmúlni

Az Arany Világtanács elismerte, hogy 2023-ban nehéz lesz túlszárnyalni a tavalyi nagy keresletet, mivel a vásárlások történelmi összefüggésben olyan nagyok voltak.

“Jó okunk van azt feltételezni, hogy a központi bankok kereslete 2023-ban nem lesz olyan magas, mint tavaly” – áll a jelentésben. “A jegybankok összes tartaléka lassabban nő, és emiatt nehéz folytatni az aktív aranyvásárlást.” Úgy gondoljuk tehát, hogy 2023-ban mérsékeltebb lesz a kereslet.”

Elhangzott továbbá, hogy a jegybanki keresletet nehéz előre jelezni, mert azt a politika is nagy mértékben befolyásolja.