Az arany szerepe: honnan származik az arany mint fém?

Miért éppen az aranyat ismerik el ősidők óta „királyi fémként” –amely fizetőeszközként funkciónálhat. Hat fő tényező határozza meg az arany felhasználását a gazdaságban. Érdekesség, hogy lehetetlen más elemekből aranyat létrehozni, tartóssága, oszthatósága, valamint nagy sűrűsége, elpusztíthatatlansága révén.

Jellemzők, amelyek meghatározzák az arany felhasználását

Ezeket a tényezők segítenek abban, hogy megismerjük az arany szerepét a világ monetáris rendszerében:

1. Az arany első jellemzője, hogy nem lehet mesterségesen előállítani. Az arany nem készíthető más elemekből. Ez azt jelenti, hogy egyetlen forrása a bányászat vagy az újrahasznosítás lehet, azaz a korábban bányászott érc felolvasztása. A korlátozott kínálat kedvez az arany „értéktárolóként” való értelmezésének. Ez a tulajdonság határozza meg az arany fölényét a szinte korlátlanul előállítható árukkal szemben.
2. Az arany második sajátossága, amely egyedivé teszi, az a tény, hogy az arany semmilyen módon nem oxidálódik vagy bomlik. Ennek köszönhetően a földbe temetett aranyérme évezredek múlva is pontosan ugyanúgy fog kinézni. Az arany olvasztása sem von le semmit az értékéből. Itt érdemes kiemelni, hogy a többek között a jegybankok trezoraiban elhelyezett aranyrudakat olyan aranyból olvasztották ki, amely valószínűleg már nagyon régóta kering a gazdasági forgalomban. Ez az arany egyik előnye a szerves anyagokkal és a legtöbb egyéb korrodáló fémmel szemben.
3. Az arany másik, pozícióját erősítő tulajdonsága az oszthatóság. Lehetővé teszi tetszőleges számú, különböző méretű tranzakció végrehajtását. Ennek köszönhetően, ha szükséges, vagyonának csak egy bizonyos részét tárolhatja aranyban, ellentétben például az ingatlanban található alapokkal.
4. A tökéletes oszthatóság azzal is összefügg, hogy minden gramm arany pontosan ugyanannyit ér. Az arany viszonylag könnyen megolvasztható, formájának nincs jelentős hatása az értékére. Ez a tulajdonság pedig az arany előnye a drágakövekkel szemben – egészben megőrzik értéküket, míg megsérülve jelentősen leértékelődnek.
5. Egy másik tulajdonság, amelyre érdemes odafigyelni, a nagy mennyiségű arany tárolásának egyszerűsége. Az arany nagyon sűrű (19,3 g/cm³), és minden grammja viszonylag nagy értékű. Ez azt jelenti, hogy például 4,5 millió ft-nak megfelelő arany tárolásához nagyjából egy tubus tíz unciás aranyérmére van szükségünk, míg ezüstben egy 25 kilogramm feletti dobozra van szükség. Térfogat és súly tekintetében ez a különbség igen jelentős.
6. Az arany utolsó, ebben a fejezetben felsorolt ​​tulajdonsága az, ami megkülönbözteti többek között az elektronikus pénztől – a fizikai arany semmiképpen nem semmisíthető meg. Az arany tartóssága nagyon biztonságos módot jelent a például a tőke tárolására.
7. Összefoglalva, az arany egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően ideális eszköz a befektetéshez. Nemcsak hogy lehetetlen ember által előállítani, hanem elpusztíthatatlan, osztható és értékes is, függetlenül attól, hogy milyen formában jelenik meg. Az arany mindezen tulajdonságai befolyásolták fizetőeszközként és értékhordozóként való széles körű használatát az évszázadok során.

Arany ellátás

Az arany a globális piacon két forrásból származik:

•  bányákból;
• újrahasznosítás.

Aranybányászat

Évezredek óta bányásznak aranyat szerte a világon, de a piacon még mindig a bányák jelentik az aranyellátás fő forrását. 2016-ban több mint 3230 tonna aranyat bányásztak világszerte, ami a rendelkezésre álló erőforrások több mint 70%-át tette ki. Az aranybányászat viszonylag stabil az új lelőhelyek kitermelésének megkezdéséhez szükséges nagyon hosszadalmas tervezési folyamat miatt. Az Antarktiszon kívül minden kontinensen bányásznak aranyat. A legnagyobb termeléssel rendelkező országok közé tartozik Kína (több mint 450 tonna évente), Ausztrália (több mint 285 tonna évente), Oroszország (275 tonna), az Egyesült Államok (225 tonna), valamint Peru és Dél-Afrika (egyenként körülbelül 165 tonna).

Arany újrahasznosítás – aranytermékek újraolvasztása

A második beszerzési forrás, amely a piacon elérhető arany körülbelül 1/3-át teszi ki, az újrahasznosítás. 2016-ban körülbelül 1300 tonnát nyertek ezzel a módszerrel, szemben a 2015-ös 1100 tonnával. A becslések szerint 187 000 tonna föld feletti aranyat bányásztak és jelenleg forgalomban vannak , ez a valószínűsíthetően rendelkezésre álló készletek kevesebb mint 1%-át tette ki.

Az arany újrahasznosításának két szegmense van, az úgynevezett nagy értékű újrahasznosított arany és az ipari újrahasznosított arany . Az első a kiselejtezett ékszerekre, érmékre és rudkra vonatkozik, a második a többek között újrahasznosított mobiltelefonokból nyert aranyra vonatkozik. A Boston Consulting Group „Az arany újrahasznosításának hullámvölgyei” című jelentése szerint a nagy értékű újrahasznosított arany a hasznosításból származó arany körülbelül 90%-áért felelős, míg az ipari újrahasznosított arany 10%-áért. Az ipari rész 5 százalékpontos növekedése az elmúlt 10 évben döntő jelentőségű az újrahasznosítási piac fejlődése szempontjából. Ez mind a jobb helyreállítást lehetővé tevő, egyre fejlettebb technológiáknak, mind az elektronikai cikkek, például okostelefonok és személyi számítógépek növekvő fogyasztásának köszönhető.

Fontos, hogy az újrahasznosításból származó aranykínálat sokkal árrugalmasabb, mint a bányászatból – a becslések szerint 1%-os áremelkedés az aranykínálat 0,6%-os növekedését jelenti. A növekedés nagy része a nagy értékű újrahasznosított aranyból származik . Ez azt jelenti, hogy az áremelkedések kínálatot generálnak a fel nem használt arany továbbértékesítése formájában, pl. ékszer termékekből. Az ipari újrahasznosított arany esetében több múlik a technológiai folyamatokon és a megkötött hosszú távú szerződéseken. Az áremelkedések azonban kétségtelenül arra ösztönzik az elektronikai gyártókat és újrahasznosítókat, hogy optimálisan nyerjék ki az ércet, ami jelentős megtakarítást eredményez a gyártási folyamatban.