Egyre több ország küldi haza aranytartalékait az Oroszország elleni szankciók miatt

Egyre több ország küldi haza aranytartalékait a Nyugat által Oroszországgal szemben kirótt szankciók elleni védelemként – derül ki az Invesco jegybanki és szuverén befektetési alapokra vonatkozó, hétfőn közzétett felméréséből.

A tavalyi pénzpiaci roham nagy veszteségeket okozott a szuverén pénzkezelőknek, akik “alapvetően” újragondolják stratégiájukat, abban a hitben, hogy a magasabb infláció és a geopolitikai feszültségek maradni fognak.

Az éves Invesco Global Sovereign Asset Management Study-ban részt vevő 85 szuverén befektetési alap és 57 központi bank több mint 85%-a úgy gondolja, hogy az infláció a következő évtizedben magasabb lesz, mint az előző évben.

Ebben a környezetben az aranyat és a feltörekvő piaci kötvényeket jó befektetésnek tekintik, de úgy tűnik, hogy az ukrajnai invázióra válaszul Oroszország 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékának csaknem felének tavalyi befagyasztása is változást idézett elő.

A felmérés kimutatta, hogy a központi bankok “jelentős hányadát” aggasztja a precedens. A válaszadók csaknem 60%-a azt mondta, hogy ez vonzóbbá tette az aranyat, ráadásul 68%-uk saját országában tárolja a tartalékait, szemben a 2020-as 50%-kal. Az egyik névtelenül idézett jegybank azt mondta:

“Londonban tartottuk (az aranyat)… de most visszavittük a saját országunkba, hogy menedékként tartsuk és őrizzük.”

Rod Ringrow, az Invesco hivatalos intézményeinek vezetője, aki a jelentést felügyelte, azt mondta, hogy ez egy széles körben elfogadott nézet.

„Ha ez az én aranyam, akkor a hazámban akarom” (ez volt) az a mantra, amit az elmúlt egy évben láttunk”

-mondta.

Diverzifikáció

A geopolitikai aggodalmak és a feltörekvő piacokon rejlő lehetőségek egyes központi bankokat is arra ösztönöznek, hogy távolodjanak el a dollártól.

Növekvő 7 százalék gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok adósságnövekedése szintén negatív hatással van a pénz értékére, bár a legtöbben továbbra sem látnak más alternatívát a világ tartalékvalutájának. Azok, akik a kínai jüant potenciális esélyesnek tekintik, 18%-ra csökkent a tavalyi 29%-ról.

A megkérdezett 142 intézmény közel 80%-a a geopolitikai feszültségeket látja a következő évtized legnagyobb kockázatának, míg 83%-uk az inflációt említette a következő 12 hónap jelentős aggályaként.

Az infrastruktúrát ma a legvonzóbb eszközosztálynak tekintik, különösen a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos projekteket.

A COVID-19 kitörése során elnépszerűsödött otthoni munka és online vásárlási szokások azt eredményezték, hogy jelenleg az ingatlan a legkevésbé vonzó magánvagyon világszerte.

Ringrow szerint azok a befektetési alapok teljesítettek jobban tavaly, amelyek felismerték a megnövekedett eszközárak kockázatát, és hajlandóak voltak jelentős portfóliómódosításokra. Ugyanez lenne a továbbiakban is.

“Az alapok és a központi bankok most próbálnak megbirkózni a magasabb inflációval”

– mondta.

Mi a helyzet az inflációval Magyarországon?

Júniusban a magyar infláció a KSH mérése szerint 20,1 százalék volt, ami továbbra is kiemelkedik az uniós átlagból – ez derül ki az Eurostat adataiból.

Míg a KSH által mért érték épphogy nem ért 20 százalék alá, az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindex már Magyarországon is 19,9 százalék volt júniusban. Ám még ez is messze meghaladja az uniós átlagot, amely már májusban is 7,1 százalék volt – áll a Népszava összesítésében.

Forrás: europa.eu

Az látható, hogy a régióban is erőteljesen lassul az áremelkedés üteme, így bár májusban még Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is meghaladta az éves árindex a 10 százalékot, júliusban nagy valószínűséggel egyedül a magyar gazdaságban fognak két számjegyű árindexet mérni a statisztikusok – írja  a lap.

Ide kattintva megtekintheti befektetési arany és ezüst termékeink választékát!