Milyen tulajdonságai vannak a pénznek, és hogyan felel meg nekik az euró, a bitcoin és az arany?

Mitől lesz pénz pénz, azaz milyen tulajdonságoknak kell megfelelnie a pénznek? Miért nem használunk ma például gyémántokat vagy kagylókat fizetőeszközként? A pénz milyen jellemzőinek felel meg az euró, a bitcoin és az arany? Miért használták az aranyat legtöbbször pénzként az elmúlt évezredekben?

Manapság a fiat valutákat (a fedezetlen valutákat) főként törvényes fizetőeszközként használják. Ezt a valutát az különbözteti meg az árupénztől, hogy az utóbbinak nincs belső értéke. Történelmileg például a kakaóbabot és a gabonát kereskedelmi fizetőeszközként használták. A nemesfémek voltak a legtöbbet használt pénz az idők során.

A bitcoinokat két országban – a Közép-afrikai Köztársaságban és El Salvadorban – tették törvényes fizetőeszközzé. Az arany és az ezüst több országban is használható fizetőeszközként, de mivel az érmék névértékét általában alacsonyabban határozzák meg, mint magának a fémnek az értékét, használatuk nem ésszerű.

Miért használták legtöbbször az aranyat pénzként az elmúlt évezredekben? Mengyelejev táblázatának 118 kémiai eleme közül az arany volt a pénz tulajdonságainak leginkább megfelelő elem. A társadalom nyilvánvaló okokból kizárt minden gáznemű elemet, mint pénzt. Ezeken kívül van még 38 olyan elem, amely nem használható pénzként, mert túlságosan reaktív, korrodáló vagy gyúlékony.

Így öt nemesfém marad az asztalon – ródium, palládium, ezüst, platina és arany. A platina, a palládium és a ródium túl ritkák ahhoz, hogy elegendő érmét hozzanak létre a kereskedelemhez. Az ezüstöt széles körben használják pénzként az arany mellett, de hosszú távon rongálódhat. Csak az arany marad, ami Mengyelejev táblázatának legmegfelelőbb eleme erre a célra.

Az alábbiakban felvázoljuk a pénz jellemzőit, és felmérjük, hogyan viszonyul hozzájuk a bitcoin, az euró és az arany:

Tartósság. A pénz első jellemzője a tartósság, ami azt jelenti, hogy nehéz tönkretenni és biztonságosan tárolható. Például ilyen szempontból egy üvegpohár alkalmatlan lenne pénznek, mert leeshet és eltörhet. Lényegében nincs mód az arany molekuláris szintű elpusztítására – az egyetlen módja a nukleáris reakció. Az arany nem rozsdásodik, és sokkal tartósabb, mint a papírpénz.

A reziliencia digitális formában is létezik. Például a bitcoin egy teljesen digitális valuta, és az összes tranzakciós előzményét rögzítik a blokkláncon. Ha a bitcoin átutalások teljes története (a főkönyv) egy számítógépen lenne, akkor a számítógép megsemmisítésével minden bitcoint birtokló ember kriptovalutája törölhető lenne. A Bitcoin úgynevezett főkönyve több tízezer számítógépen található világszerte. Szinte lehetetlen az összes számítógépet egyszerre megsemmisíteni, ami nagyon tartóssá teszi a bitcoint.

Tartósság szempontjából tehát az arany és a bitcoin jobb, mint a papírpénz. Ugyanakkor a valuta tartóssága digitális formában is magas.

Hordozhatóság. A pénznek hordozhatónak kell lennie, hogy könnyen mozgatható legyen egyik helyről a másikra. Az aranyérmék hordozhatóak, de nagy mennyiségű arany szállítása nehézkesnek bizonyulhat. Ugyanezen okból nem használhatjuk például az olajat hordozható pénzként. A papírpénz ebből a szempontból jobb, mint az arany, mert az 500 eurós bankjegyet könnyebb vinni, mint az azonos értékű aranyat.

Ugyanakkor az arany és más nyersanyagok esetében könnyen orvosolható a hordozhatóság problémája. A papír vagy a digitális valuta fedezhető arannyal vagy más nyersanyaggal, ami azt jelenti, hogy a pénz de facto arany. Az arannyal vagy más eszközzel fedezett valutát fiat pénznek nevezik. A reprezentatív pénz rendkívül hordozhatóvá teszi az aranyat. 1971-ig a dollár arannyal támogatott reprezentatív valuta volt. Ezt követően a dollár és a világ összes többi valutája fiat valuta.

Manapság a fizetések főleg digitális pénznemben történnek, így több millió eurót tarthat a zsebében. A Bitcoin szintén nagyon jó hordozhatóság szempontjából.

Oszthatóság. A pénzt érdemes kisebb egységekre osztani. Enélkül a pénz veszíthetne értékéből a pontatlan cserék során, és kis cserekereskedelem egyáltalán nem történne. Például, ha a legkisebb bankjegy 5 eurós lenne, akkor 3 euróval többet kellene fizetnünk papírpénzben egy 2 eurós tételért. Ez az oka annak is, hogy a gyémántokat nem lehet fizetőeszközként használni, mert megosztáskor gyorsan veszítenének értékükből.

Az euró könnyedén felosztható, mivel minden euró 100 centből áll. Minden bitcoin 100 millió egységre (sats-ra) osztható. Az arany kisebb részekre is osztható, de ezt a tulajdonságot tekintve a fizikai arany alulmúlja a bitcoint és a papírpénzt. Ez a probléma azonban reprezentatív pénzzel vagy úgynevezett digitális arannyal is megoldható.

Egyöntetűség. A pénzegységeknek felcserélhetőnek kell lenniük – értékvesztés nélkül. A kormányok által kibocsátott devizák átválthatósága igen magas, mert egy 20 eurós bankjegyet értékvesztés nélkül lehet másik 20 eurósra váltani. Ez az egyik oka annak, hogy miért nem használhatjuk például a kagylókat pénznemként, mivel nem léteznek teljesen egyforma kagylók, valamint nem oszthatók meg egymással.

Cserélhetőség szempontjából az arany, a bitcoin és a papírpénz többé-kevésbé egy lapon van. Egy bitcoin 100 millió különböző egyenértékű egységre osztható, amelyek mindegyike felcserélhető. Az arany esetében a fizikai súly mellett a tisztaság is előfeltétel – a 90%-os tisztaságú aranyérme értéke alacsonyabb, mint a 95%-os tisztaságú és azonos tömegű aranyérme értéke. Az arany esetében ez a probléma reprezentatív pénzzel is megoldható.

Hiány. Ez a pénz egyik legkritikusabb tulajdonsága, mert ettől függ a fizetőeszköz hosszú távú értéke. A szűkösséget támogatja például a korlátozott kínálat és a többletpénz létrehozásának bonyolultsága.

Az arany ebből a szempontból nagyon jó, mert az arany mennyisége korlátozott az egész világon – az idei év elejére a GoldHub adatai szerint a világ bányászott aranya alig haladta meg a 205 000 tonnát. Ennek csaknem a felét ékszergyártásban használják fel, 45 ezer tonnát aranyrudakban és érmékben, 35 ezer tonnát pedig jegybanki tartalékban. Az elmúlt évtizedben évente 2500-3000 tonna aranyat bányásztak.

A jelenlegi valutákból hiányzik ez a jellemző, mert a jegybank korlátlan mennyiségű további valutát tud létrehozni. A Bitcoin esetében ez bizonyos részben teljesül – az úgynevezett új bitcoinok bányászata energia- és időigényes, ami korlátozza a kínálatát. Azonban lehetőség van más kriptovaluták létrehozására is, amelyek hasonlóak a bitcoinhoz és ugyanazt a funkciót látják el. Az aranykészletet viszont csak a fizikai arany bányászatával lehet növelni.

Felhasználhatóság. Ez a tulajdonság a pénz egyik fő funkcióját támogatja, mint csereeszköz. Minél inkább igazak a pénz jellemzői a fizetőeszközre, annál inkább elfogadják természetes csereeszközként. Mindenki azt szeretné, hogy legyen olyan eszköze, amiből más dolgokat is vásárolhat. Ha nagy a pénz iránti kereslet, akkor könnyen eladható (ezt csináljuk, amikor pénzt váltunk bizonyos árukra).

Ma például az euró és a dollár jobban felhasználható fizetőeszközként, mint az arany vagy a bitcoin, mert az említett valutákat a kormányok használják, és a szabályozás is kötelezi pédául az adófizetést euróban, dollárban vagy más valutában. Ugyanakkor egyes kereskedők a bitcoint vagy az aranyat is elfogadják pénzként.

A felhasználhatóság történelmileg eltérő volt a különböző valuták esetében, és nagymértékben függ a kormány döntéseitől. Ha például a kormány gyorsan lecsökkenti a forgalomban lévő hivatalos fiat valuta értékét, akkor ehelyett az arany, a bitcoin vagy más, pénzjellegű eszközök válhatnak elfogadhatóbbá az emberek számára. Ez általában háborús vagy hiperinflációs időszakokban történik, amikor az országok valutái megsemmisülnek vagy jelentősen gyengülnek. A történelem során azonban az arany volt a leghosszabb ideig a leginkább felhasználható fizetőeszköz. Nagyrészt ez az oka annak, hogy a központi bankok továbbra is nagy mennyiségű aranyat tartanak.

Nehéz hamisítani és elkobozni. A pénzt nehéz elkobozni (ellopni) és hamisítani. Ha a pénzt könnyű ellopni, az emberek nem akarják benne tartani a vagyonukat, és ami könnyen hamisítható, az nem működik értéktárolóként.

Az aranyat nem lehet hamisítani – az alkimisták a történelem során sokszor próbálkoztak ezzel, de sikertelenül. Az arany tisztasága egyszerűen ellenőrizhető. Hogy mennyire könnyű elveszíteni a fizikai aranyat, az pedig attól függ, hogyan tároljuk. Ugyanez vonatkozik a papírvalutákra is, bár a pénz bankszámlán tartása biztonságosabbnak tekinthető. A Bitcoin esetében fennáll a hackerek általi ellopás veszélye, de köztudott, hogy a Bitcoinokat lehetetlen hamisítani.

Szerző: Mait Kraun