Az aranyár alakulása a történelem során

Az arany évezredek óta a hatalom és a gazdagság szimbóluma és mindig is nagy értéket képviselt az emberek számára. Egy gyors teszt a Google-n is azt mutatja, hogy az “aranyár alakulása” rendkívül népszerű keresés és ez jól tükrözi, hogy az adott téma a mai napig mennyire népszerű. Sőt, a Tavex honlapján is leglátogatottab oldal az élő arany árfolyam oldala, ahol élőben lehet az arany és az ezüst árfolyam változásait követni különböző időszakokban és/vagy devizákban. Az idők során nagy ’ugrásokat’ láthattunk az arany árfolyamában és ezek a fejlemények egyedülálló betekintést nyújtják mind a gazdasági, mind a geopolitikai trendekbe.

A befektetők körében főleg az elmúlt 10 év alatt lett az arany árfolyamának alakulása forró téma. De egyre nagyobb az érdeklődés az eseti kisbefektetők és még csak az aranybefektetésen gondolkodók körében is, hiszen egyre népszerűbb az arany, mint ’biztos menedék’ szerepe a gazdasági bizonytalanság idején.

Mi ez az aranystandard?

Az aranyár alakulása történetének igen jelentős időszaka az úgynevezett aranystandard korszak. Röviden összefoglalva az aranystandard azt jelentette, hogy az országok valutája korábban közvetlenül az aranytartalékokhoz volt kötve, ami stabil gazdasági keretet teremtett. Az aranystandard szerint minden valutát meghatározott mennyiségű aranyhoz viszonyítottak, ami stabilitást biztosított a nemzetközi deviza árfolyamokban. A rendszer kordában tartotta az inflációt, ugyanakkor hosszú időn keresztül korlátozta a jegybankok rugalmas reagálását a gazdasági válságokra.

Anglia hivatalosan 1819-ben, az Amerikai Egyesült Államok 1900-ban vezette be az aranystandard rendszert és a klasszikus aranystandard néven az 1880 és 1914 közötti időszak ismert. Ez a kifejezetten dinamikus gazdasági növekedés időszaka volt, egy olyan gazdaságban, ahol az áru, a munkaerő és a tőke viszonylag szabadon áramlott nemzetközi szinten.

Amit az aranystandard néven ismerünk, hivatalosan a 20. század közepén ért véget, de az arany árára és a gazdaságpolitikára gyakorolt hatás még vita tárgyát képezi.

Központi bankok és fizikai arany vásárlása

A központi bankok világszerte mindig is meglehetősen nagy szerepet játszottak az aranypiacokon. Azzal, hogy a központi bankok nagy mennyiségű fizikai aranyat tartanak devizatartalékaik részeként, közvetlenül befolyásolják az arany keresletét és ezáltal az arany világpiaci árát is.

Amikor a központi bankok növelik aranytartalékait, gyakran a jelenlegi gazdasági rendszerrel szembeni bizalmatlanságról vagy az gazdasági kihívásokra való felkészülésről lehet szó, mint  pl. a 2007/2008-as pénzügyi válság vagy az ukrajnai háború. Ez az arany árának emelkedéséhez vezethet, mivel ezt a közelgő gazdasági bizonytalanság jeleként érzékelik. A központi bankok aranytartalékokkal kapcsolatos politikájuk közvetlen hatással vannak az aranypiacra. A központi bankok megnövekedett aranyvásárlása a világgazdaságba vetett bizalom hiányának tekinthető, ami gyakran az arany árának növekedéséhez vezet.

Kereslet és kínálat

Természetesen az egyik legalapvetőbb dolog, ami meghatározza az arany árát, ez a kereslet és kínálat egyensúlya. Ha az arany iránti kereslet növekszik, akár a gazdasági bizonytalanság vagy pl. az ékszeripar megnövekedett érdeklődése vagy a technológiai fejlődés miatt, miközben a kínálat változatlan marad, az ár természetesen emelkedik. Ezzel szemben az aranytermelés növekedése vagy a kereslet csökkenése az arany árának csökkenéséhez vezethet.

Az amerikai dollár árfolyam

Az arany ára mindig is szorosan összefügg az amerikai dollár (USD) árfolyamával. Mivel az arannyal általában dollárban kereskednek, a valuta ereje közvetlenül befolyásolja az arany árát. A gyengébb dollár olcsóbbá teszi az aranyat a más valutákkal kereskedő befektetők számára. – ami növelheti a keresletet és ezzel együtt emelkedhet az arany ára is.

Más pénzügyi eszközök, például az un. ’papírarany’

A fizikai aranyon kívül, amellyel mi, a Tavexnál foglalkozunk, létezik az arany alapú másmilyen pénzügyi eszközök piaca is, amelyet gyakran “papíraranynak” neveznek.

Ide tartoznak például az aranybányászati ​​részvények és az ETF-ek (Exchange-Traded Funds), amelyek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy a fizikai fém birtoklása nélkül spekuláljanak az arany árának mozgására. Az ilyen típusú befektetések megkönnyítették a befektetők számára az aranynak való kitettséget, és jelentős hatást gyakorolhatnak az arany árára, különösen a nagy piaci volatilitás idején.