Miért pont az arany az egyik legértékesebb fém?

Az arany története évezredekre nyúlik vissza és a kezdetektől fogva az emberek nagy tisztelettel és áhitattal bántak vele. Mégis mitől olyan értékes fém az arany, hogy mindenkinek megakad rajta a szeme?

A kevesebb igenis több

Amikor bármely (érték)tárgy pontos értékét próbáljuk meghatározni, érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire sok vagy kevés van belőle a világon a többi ásványhoz és erőforráshoz képest.

Mivel a világ ásványkincseit nem lehet a végtelenségig kitermelni vagy kiszivattyúzni a földkéregből, azok szűkössége vagy bősége határozza meg értéküket a nemzetközi piacon. Ha egy bizonyos ásványból több van, mint másból, egyrészt szélesebb közönség számára elérhető, másrészt viszont csökken az értéke, mert a rendelkezésre álló mennyiség végtelennek tűnik.

Tehát, ami az aranyat más ásványokhoz vagy fémekhez képest különlegessé teszi, az pont az, hogy véges a mennyisége – kevés van belőle a világon. Számítások szerint a világ minden tájáról származó arany elférne négy olimpiai úszómedencében.

Ha például az aranyat bármilyen nemzeti valutához hasonlítjuk, amely tetszés szerint könnyen kinyomtatható, nyilvánvalóvá válik, hogy az arany jóval biztonságosabb és értékesebb. Egy bizonyos mennyiségnél több arany egyszerűen nem termelhető.

Újrahasznosítható anyag

Az aranyat már időszámításunk előtt bányászták, és bányászatának üteme az idő múlásával folyamatosan nőtt. Az elmúlt évtizedekben a történelem során először kezdtünk el aranyat úgymond fogyasztani is. Elsősorban a különféle elektronikus eszközökben található apró alkatrészeket gyártanak belőle. Ez viszont tovább növelte az arany, mint ásványi anyag iránti keresletet. És nagyon úgy néz ki, hogy az ilyen fogyasztáson alapuló kereslet a jövőben még növekedni fog.

Különböző becslések szerint az arany a következő évtizedekben elfogyhat a földkéregből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az arany teljesen eltűnik a világból, éppen ellenkezőleg. Mivel az arany nem pusztul el és többszöri feldolgozás után is megőrzi tulajdonságait, bányászata bizonyos értelemben sokkal fenntarthatóbb, mint például más ásványoké.

Az arany elpusztíthatatlansága azt is jelenti, hogy néhány évtizeden belül az arany biztos, hogy nem tűnik el a világból. A földkéregben lévő tartalékok el is fogyhatnak, de az összes kitermelt arany különböző formában örökre megmarad.

Fajsúly ​​és feldolgozhatóság

Felmerülhet a kérdés, hogy ki és mikor döntött úgy, hogy pont az arany az, amely értékesebb lehet, mint bármilyen más érték/kincs. Ezt a “döntést” valójában az arany különleges tulajdonságai befolyásolták, amelyeket több ezer évvel ezelött fedeztek fel. Az első tényező az arany fajsúlya, amely más fémekhez képest nagyon magas.

Egy kilós aranyrúd körülbelül kisebb okostelefon méretű. Bár a fajsúly fogalmát régen még nem ismerték, az aranyérmék mérlegelése és más fémekkel való összehasonlítása lehetővé tette a valódi arany megkülönböztetését a hamisítványoktól.

Az arany viszonylag könnyen feldolgozható, mert nagyon puha fém. Veréskor ez egyértelmű előnyhöz juttatta az aranyat más fémekkel szemben – még nagyon felszínes ismeretekkel és technikával is meg lehetett adni az arany jellegzetes formáját és jelölését.

Ezenkívül az arany egy nagyon jó elektromos vezetőképességű anyag, amely szükségessé tette felhasználását a mai technológiai és elektronikai szektorban is.

„Minőséget határozatlan ideig megőrzi”

A világtörténelemből tudjuk, hogy mielőtt az aranyat forgalomba hozták, az emberek sok mindennel kereskedtek – tárgyakkal, élelmiszerekkel vagy más forrásokkal. Például árpával, aminek a mennyisége és a tömege viszonylag könnyen mérhető, ráadásul univerzálisan fogyasztható árucikk volt.

Állatokkal is kereskedtek – ezeket a gazdálkodásban és élelmiszerként egyaránt fel lehetett használni. Egy ilyen természetes gazdasági rendben akkor adódnak problémák, amikor az egyik fél nem rendelkezik pontosan azokkal az árukkal vagy forrásokkal, amelyeket a tranzakció másik oldalán lévő személy abban a pillanatban szeretne. Ezenkívül az ilyen pénzhelyettesítő eszközök a gazdaság növekedésével nehézkessé és kényelmetlenné is válnak a használók számára.

Itt érkezett az arany az emberiség segítségére – egy univerzális értékhordó, amelyet könnyű szállítani, tárolni és lehetetlen utánozni. Az arany bevezetése után a gazdáknak is könnyebb lett az élete – elég volt néhány érmével a zsebükben útnak indulni. Bizonyos értelemben az arannyal való kereskedés kisebb kockázattal is járt – például a gazda eladhatta termésének a felét és biztonságos aranyat kapott érte. Így a potenciálisan romlandó árút olyan értékre cserélte, amelyért bármikor bármilyen más árut meg tudott szerezni.

Hamisíthatatlan

Köztudott, hogy az ember egy okos lény és a jobb életminőség iránti vágy gyakran arra készteti, hogy alternatív megoldásokat keressenek álmaik megvalósítására. Így idővel elterjedt az arany és más érmék hamisítása is. Az aranyat elsősorban különböző fémek ötvözetei segítségével próbálták hamisítani. A hamisítás elleni küzdelemben az egyik tesztelési forma az volt, hogy beleharaptak az érmébe. Az arany viszonylag puha fém, így reméltek, hogy a harapáskor látni lehet az érme belsejét. Ha nem színaranyból volt az érme, akkor látszott a belsejében rejlő másik fém/ötvözet.

Napjainkban természetesen biztonságosabb és pontosabb módszereket dolgoztak ki az aranytartalom meghatározására. Az egyedi fajsúlya miatt meglehetősen egyszerű az aranytermékek ellenőrzése. Általában elegendő egy aranylemez vagy érme térfogatának és súlyának összehasonlítása – ha a már ismert paraméterek megegyeznek az adott paraméterekkel, akkor hiteles arany tárgyról van szó. Ez a módszer csak szabvány termékek esetében alkalmazható, azaz olyan termékeknél, amelyek pontos méreteit a gyártó határozta meg.

Így az arany különleges fajsúlya biztosíthatja, hogy egyetlen érmét vagy aranylapot sem lehet más fémből vagy ötvözetből verni, amely megfelelne az aranyérme vagy -lap azonos térfogat- és súlyparamétereinek. Egy kivétel azonban van, ez a volfrám, de ennek használata az arany hamisításában költségesebb, mint a valódi arany vásárlása. A nem szabványosított tárgyak, például az ékszerek aranytartalmának meghatározására általában a kémiai vizsgálatot használják.