Árértesítés hozzáadása

A koronavírus sujtotta világgazdaság és az aranyár alakulása

Közzétéve Kirli Ausmees által Hírek kategóriában ekkor: 16.08.2021
Aranyár (XAU-HUF)
565 427 HUF/oz
  
+ 2 160 HUF
Ezüstár (XAG-HUF)
7 563 HUF/oz
  
+ 16 HUF

Mivel a modern világban még soha nem volt dolgunk a COVID-19 által okozott világválsághoz hasonló és méretű krízissel, az elemzők is nehezen tudnak jövőre nézve biztos és megalapozott adatokkal szolgálni, amelyek már tapasztalt és az esetleges új befektetőknek segítségül szolgálnának.

Az elöttünk lévő évek valószínűleg mindannyiunknak, így a gazdaságok újraindításon dolgozó szakembereknek és befektetőknek is kihívást jelentenek. A mostani helyzetben a gazdasági szereplőknek az infláció, pontosabban ennek fékezése jelenti a legnagyobb kihívást. Sokan a gazdasági újraindulás egyik velejárójáként tekintenek az (Magyarországon pillanatnyilag némileg mérséklődött) inflációra és a költségvetésileg is különböző támogatások formájában próbálnak pénzt injekciózni a gazdaságokba. A magyarországi nyár végi inflációmérséklődést több hazai elemző csak átmenetinek tartja, de ha igazuk lesz a döntéshozóknak és az év végére stabilizálódik az infláció, akkor jogosnak bizonyulnak a gazdasági ösztönző csomagok, amelyek a stabilabb gazdasági növekedést támogatják. Ha viszont tévednek a döntéshozok, akár súlyos krízis is lehet ennek a következménye – inflációs ciklusba kerülhetnek a világ gazdáságai és a befektetők is a saját bőrükön érezhetik a válság hatásait.

Az infláció lehetséges hatásai

Ha az infláció megfékezése nehézségekbe ütközik, akkor a befektetők olyan lehetőségeket keresnek, melyeket annyira nem befolyasolják a megbolygatott piaci viszonyok és az infláció. Itt jöhetnek képbe a nemesfémek, ezek közül is elsősorban az arany, ami része lehet egy új időket idéző kiegyensúlyózott portfóliónak. Arannyal egészíthetik ki a portfóliójukat azok a befektetők, akik reménykednek az infláció rendezésében, de a gazdasági fellendülésben nem annyira biztosak. Lendületet adhat az aranyhozamhoz, ha az év végére rendeződik az inflációs nyomás és a kamatlábak továbbra is alacsonyak maradnak. Az így gondolkodó befektetők reménykedhetnek az arany iránti kereslet esetleges növekedésében, pl. az ékszeriparban. De a modern technológiák fejlődésében szintén bővülhet a nemesfémek felhasználási köre, ha újra belendül a fejlesztés és a gyártás. Az óvatosabb befektetők is növelhetik a nemesfémek részarányát befektetéseikben – ez egy biztonságos menedék lehet, mint portfólió diverzifikációs eszköz – mivel a piaci visszaesések általában növelik az arany iránti keresletet.

A befektetők körében világszerte egyre inkább ez az elképzelés terjed, hogy az arany egy biztonságos pénzügyi eszköz lehet, amelynek az értéke még olyan helyzetekben is megmarad, vagy növekedni fog, amikor az esetleges társadalmi-gazdasági válságok közepette a többi eszköz sérülékenynebbnek bizonyul. Sokan gondolják, hogy pont az arany lehet ez az egyetlen “biztonságos ejtőernyő” az egyre instabilabb világban és ez a kereslet emelkedő tendenciájához vezetett.

Az aranyár a járvány idején

A Tavex észtországi anyavállalat Tavid fő elemzője Adrian Bachmann egyik írásából szemezgetjük az alabbiakban, amiben alaposan vizsgálta az aranyár járvány ideje alatti alakulását.

2020-ban az arany ára először is erősen emelkedett. Ennek az emelkedésnek az oka több tényezőből adódott össze – maga a koronavírus által előidézett világválság, Nyugat és Kelet közötti geopolitikai feszültségek és a globális pénzügyi rendszer növekvő instabilitása. A központi bankok 2018-ban kezdődött és a még mindig tartó arany felvásárlása is szerepet játszott az aranyár fokozatos emelkedésében. A Magyar Nemzeti Bank is több ütemben bővítette az aranytartalékait az utóbbi időkben.

Oroszország központi bankja régóta a világ legnagyobb monetáris arany felvásárlója, Kína és Törökország szintén halmozzák az aranyat. Az utóbbi esetében egy tankönyvi példával van dolgunk – mint összetett és bizonytalan geopolitikai helyzetű ország, Törökörszág nem igazán tartozik egyetlen gazdasági blokkhoz sem. Így az aranyával, mint az egyetlen rendkívül likvid eszközzel próbálja magát függetleníteni a globális pénzügyi rendszertől.

Ugyanakkor egyre inkább megkérdőjelezhető, hogy a világ jegybankjai mennyire alkotnak politikájukban monolitikus egészet. Elméletileg minden központi banknak függetlennek kell lennie, a valóságban viszont eltérőek a világ különböző országainak vezetőinek kapcsolatai központi bankjaikkal és az országok közti kapcsolatok is bonyolultak lehetnek.

Különösen a világ monetáris rendszerét irányító országok (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Svájc, Japán stb.) központi bankjait érdekli az arany árának alacsony szinten tartása. Ezzel szemben a világ feltörekvő piaci központi bankjainak indítékai kevésbé egyértelműek, és akár a nyugati jegybankárok érdekeivel ellentétesek is lehetnek.

Kérdéses, hogy a nyugati jegybankok, amelyek a 19. század óta irányítják az arany világpiaci árát, képesek lesznek erre a jövőben is. A fizikai aranykészletek egyre gyorsuló ütemben nyugatról kelet felé mozognak és nem valószínű, hogy a világ aranykészletének csökkenő hányadát ellenőrző nyugat képes lesz az arany árát végtelenségig kontrollálni.

Az átlagember számára az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy egy esetleges válság esetén a kereskedelmi bankok trezorjaiban tárolt aranyhoz hozzá tudnak-e férni? Mivel a válasz erre a kérdésre a legjobb esetben is bizonytalan, az arany és a többi nemesfém esetén továbbra is a legjobb megoldás azok közvetlen birtoklása. Legyen szó a jegybank aranytartalékairól egy földalatti páncélteremben vagy egy magánszemély által birtokolt marék érméről, az elv ugyanaz – az aranynak lehetőség szerint a tulajdonosánál kellene lennie.

Aranyár (XAU-HUF)
565 427 HUF/oz
  
+ 2 160 HUF
Ezüstár (XAG-HUF)
7 563 HUF/oz
  
+ 16 HUF

Ez is érdekelheti