Árértesítés hozzáadása

A lengyel jegybank közel 15 tonna aranyat vásárolt áprilisban

Közzétéve Kirli Ausmees által Aranykereslet, Piaci betekintések, Hírek kategóriában ekkor: 30.05.2023
Aranyár (XAU-HUF)
870 094 HUF/oz
  
+ 14 324 HUF
Ezüstár (XAG-HUF)
10 553 HUF/oz
  
+ 222 HUF

A lengyel jegybank közel 15 tonna aranyat vásárolt áprilisban, ami az elmúlt négy év legnagyobb havi vásárlása. Adam Glapinski jegybankelnök szerint az arany akkor is megőrzi értékét, ha valaki kihúzza a gyufát a globális pénzügyi rendszerből.

A jegybank adatai szerint Lengyelország aranytartaléka a múlt hónapban 14,8 tonnával 243,5 tonnára nőtt. Ez volt a legnagyobb aranytartalék-növekedés 2019 júniusa óta. Mára 15,5 milliárd dollárra nőtt a Lengyelország tulajdonában lévő arany értéke.

A jegybanki tartalékok összértéke áprilisban 178 milliárd dollárra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az arany több mint 8 százalékát teszi ki. Összehasonlításképpen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranytartaléka 94,5 tonna.

A jegybank vezetője, Adam Glapinski 2021-ben azt mondta, hogy Lengyelország 100 tonnával tervezi növelni aranytartalékait. „A legkedvezőtlenebb körülményekre készülünk” – mondta akkor.

„Miért a jegybank birtokolja az aranyat? Mert az arany akkor is megtartja értékét, ha valaki kihúzza a gyufát a globális pénzügyi rendszerből” – mondta Glapinski egy helyi lapnak. „Természetesen nem számítunk arra, hogy ez megtörténik. De ahogy mondani szokás: akit előre figyelmeztetnek, az mindig biztonságban van. A jegybanknak pedig mindig fel kell készülnie a legrosszabbra. Emiatt az arany a tartalékaink kezelésében is nagyon fontos szerepet játszik.”

Colin Hamilton, a BMO Capital Markets ügyvezető igazgatója elmondta a Kitcónak, hogy ez további vásárlásokat jelenthet a folytatáshoz. „Arra számítunk, hogy a központi bankok nagyarányú aranyvásárlásai idén is folytatódni fognak. Ez hátszél az arany árának” – mondta Hamilton.

A jegybankok nagyarányú aranyvásárlásai hozzájárultak ahhoz, hogy az arany ára idén is magas szinten maradjon. Május elején az arany unciánként 2081,8 dolláros napközbeni csúcsot is elért.

Az Arany Világtanács (WGC) május elején arról számolt be, hogy a központi bankok 228 tonna aranyat vásároltak 2023 első negyedévében, ami az első negyedév az adatgyűjtés 2000-es kezdete óta. Igaz, ez az adat alacsonyabb, mint az elmúlt két negyedévben, amikor a vásárlások rekordnagyságúak voltak (458, illetve 378 tonna).

Szingapúr (69 tonna), Kína (58 tonna) és Törökország (30 tonna) vásárolta idén a legtöbb aranyat. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy nagyszámú vásárlás esetén nem tudni, hogy pontosan kik vásároltak. Bár Kína aranytartalékai hivatalosan valamivel több mint 2000 tonnát tesznek ki, különböző becslések szerint a nem hivatalos készletek elérhetik a 10-20 000 tonnát is.

Az USA esetében azt is láthatjuk, hogy az elmúlt negyedévekben exponenciálisan emelkedtek az államadósság kamatai

A tavalyi utolsó negyedévben éves szinten 853 milliárd dollárt tettek ki, ami az állami bevételek 17 százaléka. Az államkötvények árfolyama az elmúlt években az agresszív kamatemelések és az infláció miatt rohamosan esett (egyre magasabb kamatot számolnak fel az új adósságokra), ez pedig azt jelenti, hogy a pénzintézetek mérlegében jelentősen csökkent az értékük. Ez alól a központi bankok sem kivételek. Az államkötvények árfolyamaaz elmúlt években az agresszív kamatemelések és az infláció miatt gyorsan visszaestek, és a pénzintézetek mérlegében szereplő értékük jelentősen csökkent. Igaz, az elmúlt fél évben a kötvényárak ismét valamelyest emelkedtek, hiszen a piacok várták a kamatemelések végét.

A Federal Reserve 3-4-re emelt Egy májusi ülésen 25 bázisponttal emelték a kamatlábakat, és kijelentették, hogy továbbra is az árstabilitás a fő hangsúly. Ugyanakkor az amerikai jegybank is jelezte, hogy a jövőben minden ülésen külön dönt. Ennek eredményeként feltételezhető, hogy a kötvénypiac ismét megfordult, és a hozamok (illetve kamatlábak) stabilizálódnak, illetve csökkenni kezdenek. Ha a kötvények árfolyama emelkedik, a hozamuk csökken, és fordítva. Itt jön képbe az infláció.

Becslésem szerint ebben az évtizedben a gyors infláció az 1970-es évekhez hasonlóan hosszú távú lesz. Ez persze nem jelenti azt, hogy az infláció átmenetileg nem lassulhat, amit most látunk. Az infláció jól megrázza a kötvénypiacot Hosszú távon azonban az infláció lassulása rövid életű lesz, mert megkezdődött a legfontosabb inputok, azaz a nyersanyagok szuperciklusa (hosszú távú áremelkedés), a világ deglobalizálódik (mind politikailag, mind gazdaságilag) és a munkaerőhiány miatt a népesség elöregedik, és a pénzforgalom sebessége ismét felgyorsulhat. Mindezek az inflációt támogató tényezők.

A Citi Research összehasonlította az Egyesült Államok inflációs környezetét, figyelembe véve a különböző eszközök átlagos éves megtérülését 1871 és 2021 között. Kiderült, hogy az inflációs tartományban mínusz öt százalékról öt százalékra a részvények jelentették a legjobb eszközosztályt. A kötvények esetében viszont egyértelmű volt, hogy minél magasabb az infláció, annál rosszabb a kötvények hozama.

A reáleszközök – áruk, ingatlanok és arany – esetében fordított volt a kapcsolat: minél magasabb az infláció, annál magasabb ezeknek az eszközöknek a megtérülése. Azokban az években, amikor az infláció meghaladta a tíz százalékot, az összes reálvagyon átlagos éves hozama meghaladta a 20 százalékot. Míg az arany hozama átlagosan több mint 50 százalék volt évente ilyenkor. Különösen az ázsiai és a fejlődő országok tűntek ki az arany vásárlásából – Kína mellett Törökország, India, Egyiptom, Katar, Irak és az Egyesült Arab Emírségek.

A nyugati jegybankok meglehetősen passzívak voltak az aranypiacon. Úgy tűnik, az ázsiai és a fejlődő országok központi bankjai jól megértik a helyzetet. Tavaly vásárolták a világ központi bankjai a legtöbb aranyat 1967 óta – összesen 1136 tonnát. 2011 óta a világ központi bankjai nettó aranyvásárlók, vagyis több aranyat vettek, mint amennyit eladtak. Az Arany Világtanács jelentése szerint a vásárlások többségénél nem tudni, melyik központi bank szerezte meg az aranyat. A feltételezések szerint a legtöbb vásárlás mögött Kína áll.

Általánosságban elmondható, hogy Ázsia és a fejlődő országok tűntek ki az arany vásárlásából – Kína mellett Törökország, India, Egyiptom, Katar, Irak és az Egyesült Arab Emírségek.

-Mait Kraun, a Tavex csoport gazdasági elemzője

Ez is érdekelheti