Árértesítés hozzáadása

Rendkívül magas a bankválság kockázata: valószínűleg nem a Silicon Valley lesz az utolsó

Közzétéve Kirli Ausmees által Hírek kategóriában ekkor: 20.03.2023
Aranyár (XAU-HUF)
886 630 HUF/oz
  
+ 19 190 HUF
Ezüstár (XAG-HUF)
10 704 HUF/oz
  
+ 305 HUF

A bankválság és a bankpánik kockázata 2008 óta a legmagasabb szintre nőtt. A csökkenő kötvényárak és a gazdaság hatalmas adósságszintje azt jelenti, hogy a Silicon Valley bank összeomlása valószínűleg csak a kezdet.

Az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) kicsivel több, mint egy hete összeomlott, ez a legnagyobb bankcsőd a Washington Mutual összeomlása óta, amely a 2008-as pénzügyi válság során következett be. Vasárnap szintén csődbe ment a főként kriptovalutákkal foglalkozó cégeket finanszírozó Signature Bank is. Az amerikai kormány közbelépett, és mindkét bank ügyfeleinek betéteit garantálták.

A hét elején a svájci Credit Suisse bank is a rivaldafénybe lépett, mivel az elmúlt évtizedben számos problémát és menedzsmentváltást tapasztalt. Szerdán a nagy befektető Saudi National Bank (Szaúd-Arábia legnagyobb kereskedelmi bankja) bejelentette, hogy a továbbiakban nem tervez pénzt fektetni a bankba. A Credit Suisse közel 10 százalékát birtokolják. A részvény közel 30 százalékot esett a hír következtében.

A héten megugrott a Credit Suisse fizetésképtelensége elleni biztosítás. A rövid távú biztosítások ára alapján időközben a szakértők közel 30 százalékra becsülték a Credit Suisse fizetésképtelenségének valószínűségét. Svájc második legnagyobb bankja számára ez nagyon jelentős.

Ne felejtsük el, hogy nem a Lehman Brothers volt az első bank vagy alap, amely 2008-ban csődbe ment. A Bear Stearns befektetési bank összeomlása hasonló volt, és hat hónappal a Lehman előtt történt. Igaz, a szabályozók nem akarták, hogy a Bear Stearns csődbe menjen, és eladták a JP Morgannek. A jelenlegi helyzetben is született már szóbeszéd arról, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS Group átvette a Credit Suisse-t.

 

A központi bankok nehéz helyzetben vannak

Bár a Silicon Valley Bank összeomlásában nagy szerepet játszott a rossz kockázatkezelés is, ez tekinthető a Federal Reserve agresszív kamatemelésének első áldozataként.

A rendszer erősen tőkeáttételes, és naivság volt azt gondolni, hogy semmilyen következménnyel nem fog járni a likviditás ilyen gyors mértékű megszüntetése. A központi bankok most nehéz helyzetbe kerültek.

Egyrészt továbbra is magas az infláció, és tovább kellene emelni a kamatokat. Másrészt egyre nagyobb a kockázata annak, hogy egy bankkal vagy más pénzintézettel történhet valami, ha tovább emelik a kamatot. Minél több az ilyen eset, annál nagyobb a pánik, az emberek és a befektetők rendszerbe vetett bizalma pedig annál jobban kezd alábbhagyni.

Innentől nagyon gyorsan kialakulhat egy likviditási válság a pénzügyi szektorban – ez az a helyzet, amikor a cégek, a pénzintézetek és a befektetők egyszerre kerülnek olyan helyzetbe, hogy nincs elég pénzük kötelezettségeik teljesítésére. Ha ez a helyzet addig fajul, hogy a nagyobb bankok csődbe mennek, máris olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy az emberek tömegesen kezdenek el pénzt kivenni a bankokból.

Ez dominóeffektushoz vezet, amelynek legrosszabb forgatókönyve a bankok és a pénzügyi rendszer széles körű összeomlása, vagy nagyon gyors infláció. A pénzügyi rendszerben minden nagyon szorosan összefügg egymással – ha valami történik egy nagyobb alappal vagy bankkal, azonnal veszélybe kerülnek mások, például akik hitelt adtak nekik.

 

A probléma a kötvénypiac

A kötvényárak az agresszív kamatemelések miatt zuhanni kezdtek, ez pedig azt jelenti, hogy csökken az értékük a különböző pénzintézetek mérlegében. Ugyanez történt az SVB-vel is, amelynek vagyoni oldala csökkent. Hasonlóan csökken az összes többi amerikai államkincstárat birtokló bank eszközeinek értéke is.

Nem titok, hogy a nyugati kötvények árfolyamesése komoly problémákat okozhat a pénzügyi rendszerben. A tavalyi év őszén megúszták a késhegyet az államkötvények árfolyamesése miatt fizetési nehézségekkel küzdő brit nyugdíjpénztárak. Mint mindig, most is a jegybank segített, és (átmenetileg) befoltozta a helyzetet.

 

A hógolyó folyamatosan nő

Az ideiglenes megoldások azonban nem véglegesek. Bár a probléma kiváltó okainak kezelését a jegybankok eszközeivel lehet halogatni, ez idővel egyre nehezebbé válik. Mostanra eljutottunk arra a pontra, ahol ezeket az alapvető problémákat nem tudjuk megoldani anélkül, hogy a gazdaságra negatívan hasson. Ezt a hatást pedig megpróbálják bármi áron elodázni.

Ezen problémák közé tartozik a túlzott tőkeáttétel a pénzügyi piacokon, a rekordméretű vállalati és államadósság-terhek, a mesterségesen felfújt részvényárfolyamok, a piaci torzulások és a tőke helytelen elosztása. Ezek pedig a közel 15 évig tartó ultraolcsó pénzpolitika és pénznyomtatás eredményei. Ezt a kettőt egy adósságalapú monetáris rendszer teszi lehetővé, ahol a valutákat semmi sem fedezi.

Miért nincs egyszerű kiútunk ebből a helyzetből? Két dolog miatt – a kamatlábak hosszú távú lefelé mutató ciklusa megfordult, míg a magas infláció hosszú távúnak bizonyul. Ha a kamatokat nullára visszük vissza, akkor elveszítjük az irányítást az infláció felett. Ha magasan hagyjuk a kamatokat, a pénzügyi rendszer összeomlását és a gazdasági válságot kockáztatjuk. Hamarosan a valóság többé nem kerülhető el.

 

Megkezdődött a kötvényárak hosszan tartó csökkenése

1980 óta csökkennek a kamatok az Egyesült Államokban, ami segített az egyre növekvő adósságterhek kiszolgálásában és egyben a teljes pénzügyi rendszer működésében. Az államadósságok rohamosan nőttek mind az USA-ban, mind a világ más részein, de egyre kevesebb kamatot kellett fizetni ezen adósság után.

Valószínűsíthető azonban, hogy az évtized gyors inflációja miatt mostanra hosszú távon emelkednek a kamatok, ami egyben a 40 éves államkötvény-emelkedési ciklus megfordulását is jelentheti. Ez 2020-ban történt, amikor például a 10 éves amerikai államkötvények hozama 0,5 százalékra esett.

Problémák nem csak a pénzügyi rendszerben merülnek fel, hanem az országokban is. Az USA-ban a tavalyi utolsó negyedévben meredeken emelkedtek az államadósság után fizetett kamatok , amelyek már az államháztartás bevételeinek 17 százalékát teszik ki. Értelem szerűen, ez a százalék folyamatosan növekszik, és nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük a helyzet tarthatatlanságát.

Most a kötvényárak esnek, ami aláássa az azokat tartó bankok mérlegét is. Továbbra is látni fogjuk, hogy egy ilyen nagy léptékű piac (kötvénypiac) évtizedes ciklusának megfordulása hogyan rengeti meg a pénzügyi rendszert és az országokat is.

Ez is érdekelheti