Véget érhet a tavaly tavasszal kezdődött pénzügyi válság 'nyugodt' időszaka

A pénzügyi válságok általában több fázisban bontakoznak ki a nyugodt és erőteljesebb időszakok váltakozásával. A 2023-as tavaszi bankválság után kezdődött ‘nyugodt’ válságidőszak azonban a végéhez közeledik és a pénzügyi válság második szakaszába lépünk – írja James Rickards közgazdász, befektetési bankár a Daily Reckoning nevű portálban.

Sokan emlékezhetnek a 2023 márciusától májusig tartó bankválságra.

Minden a március 8.-án kezdődött a Silvergate Bank bukásával. Másnap, március 9.-én ugyanerre a sorsra jutott a Silicon Valley Bank (SVB), ami egy lényegesen nagyobb bank, ami közel 120 milliárd dollárnyi nem biztosított betétet tartott.

A Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) általában nem védi a 250 000 dollárt meghaladó bankbetéteket. A felső összeghatárt meghaladó pénzt a betétesek adott esetben elveszíthetnék. A Szilícium-völgyi cégek százai, amelyek ott bankbetétekkel rendelkeztek, ennek következtében összeomlottak volna.

Néhány nagyobb cég, mint például Cisco is betéteket helyeztek el a bankban. Ezek a vállalatok rendkívül jelentős veszteségeket szenvedtek volna el, ha az SVB-t nem sikerül megmenteni.

Március 9-én az FDIC bejelentette, hogy a betétek nem biztosítottak, és a betéteseket ismeretlen értékű és nem létező likviditású igazolásokkal fogják kártalanítani. Március 10.-én a FDIC mégis bejelentette, hogy minden betétet biztosítanak. A Federal Reserve közbelépett, és bejelentette, hogy az összes amerikai állampapírt névértéken vásárolja meg a bankoktól, még akkor is, ha azok valós értéke 80 százalékkal kevesebb (ennyivel értéktelenedtek).

A történelem egyik legnagyobb bankmentése

Egy New-Yorki szekhelyű Signature Bank nevű intezmény ugyanazon a héten vasárnap este került bezárásra. Március 19.-én meg a Svájci Nemzeti Bank a UBS-t és Credit Suisse-t kényszerítette egyesülésre, mivel a Credit Suisse fizetésképtelenség szélén billegett a világ egyik legnagyobb bankjaként.

Az utolsó csapás május 1.-jén jött, amikor a 225 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedő First Republic Bank összeomlott. A kormány beavatkozása a cég bezárásához, majd a JP Morgan általi felvásárlásához vezetett.

Ez az Egyesült Államok történetének egyik legjelentősebb mentőcsomagja volt, de a részvénybefektetők körében a fogadtatása elég langyosnak tűnt. Ha az összes betétet garantálta, és vállalja, hogy a kötvényeket névértéken finanszírozza, milyen eszközei maradnak az államnak? Mit lehet tenni a következő válságban, amit még nem tettek meg? Államosítják a bankokat?

Öt bank összeomlását két hónapon belül és 1 billió dolláros állami mentőcsomagot követően látszólag ’elmúlt’ a válság. Ez a látszat azonban megtévesztő volt, még csak félúton haladtunk a mélypont felé, írja Rickards.

A történelem azt mutatja, hogy a jelentős pénzügyi válságok szakaszosan bontakoznak ki, amelyeket gyakran a kezdeti zavarok és a kritikus szakaszok között megtévesztően nyugodt közjáték követ.

A lelassult válság hirtelen felgyorsulhat

Ez a minta történelmi példákon, például 1994. tavaszi kötvénypiaci turbulencia utáni decemberben drámaian eszkalálódó válságon alapul. Hasonló volt a 1997–1998 ázsiai pénzügyi válság, ami 1998. telére enyhülni látszott, a következő év augusztusában és szeptemberében mégis hirtelen az orosz pénzügyi válsággá teljesedett ki.

A globális pénzügyi válság is ezt a mintát követte – 2007. augusztusában a rendszer megterhelésének kezdeti jelei megfékezésre kerültek, amit viszont több befektetési bank, köztük Lehman Brothers összeomlása követett 2008. márciusa és szeptembere között.

Az említett pénzügyi válságok jellemző időtartama körülbelül 20 hónap volt, így a mostani válság immár 12 hónap után további nyolc hónapig vagy esetleg még tovább is fennállhat.

Életbe léphet olyan forgatókönyv is, miszerint ez a válság hamarabb kritikus stádiumba fajulhat. Ez annak köszönhető, hogy a technológia fejlődése a bankrohamokat is felgyorsíthatja. A nagy összegek azonnali átutalásának lehetőségével, például okostelefonon keresztül, megszűnik a hagyományos banki sorban állás. Ez magában hordja annak a lehetőségét, hogy a szakértő szerint a mostani válság második szakasza hamarabb és nagyobb intenzitással jelentkezhet.

A dollár jövője a tét

A szabályozó szervek ezúttal gyorsabban reagálhatnak, mivel korábban is tanúi voltak hasonló forgatókönyveknek. Viszont felmerülhet a kérdés, hogy maradt-e még használható eszközük?  Rickards szerint már minden lehetséges stratégiát kimerítettek.

Ez a helyzet válsággá fajulhat, amelyben a pánik a bankokról magára a dollárra száll át. Ha a megtakarítók elveszítik a Federal Reserve-be vetett hitüket, akkor ennek a következmények a bankokon túl a dollár stabilitására is kiterjednek. És ebben a forgatókönyvben az arany az egyedüli védelem.

Rickards arra is emlékeztet, hogy fontos különbséget tenni az egyes bankok összeomlása és a rendszerszintű bankválság között. Amikor egy bank csődbe megy, a hitelezők és a betétesek általában védelmet kapnak, míg a részvényesek gyakran jelentős veszteségeket szenvednek el.

A rendszerszintű bankválság azonban komolyabb kihívást jelent. Futótűzként terjed egyik bankról a másikra, ami a teljes rendszer egyidejű megmentését teszi szükségessé. Ehhez olyan intézkedéseket szükségesek, mint a betétek garantálása és a végtelen pénznyomtatás.

A legrosszabb esetben a bankokat bezárni (ahogy ezt 1933-ban tették), vagy államosítani kell.

Megérkeztünk a második szakaszba?

Rickards szerint egy-egy bank összeomlása vagy rendszerszintű válság kialakulása hirtelen bekövetkezhet. A kiváltó okok gyakran rejtélyesek és nagyrészt pszichológiai tényezőkben gyökereznek a hosszantartó alapvető problémák ellenére.

Most nagyon úgy tűnik, a nyugalom időszaka végéhez közeledünk, jelezve a bankválság második szakaszának kezdetét.

Februárban a New York Community Bancorp (NYCB) 2 milliárd dollárt meghaladó veszteséget szenvedett el a kereskedelmi ingatlankölcsönök miatt, ami veszélyesen az összeomlás szélére taszította őket. Márciusban Steven Mnuchin volt pénzügyminiszter és Ken Griffin Citadel fedezeti alap menedzsere segítségével megmenekült, de figyelmeztetésként szolgál a hasonló közelgő kihívásokra.

A válság második szakaszának közeledtével a pénzügyi intézményekre és a tágabb értelemben vett részvénypiacra gyakorolt ​​hatása súlyos lehet, jósólja Rickards. Bár előfordulhat, hogy nem tudjuk teljesen elhárítani a válságot, proaktívan előre tudjuk látni azt, és megtehetjük a szükséges intézkedéseket az eszközeink védelme érdekében.